Donji Garevci
| Donji Garevci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 774 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 146,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,30 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 43″, k. h. 16° 46′ 08″44.961900°N 16.768900°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 43″, k. h. 16° 46′ 08″44.961900°N 16.768900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donji Garevci (szerbül: Доњи Гаревци), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 40, közúton 51 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re keletre, 140 – 170 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység délnyugati lábánál, a Garevača-patak mentén fekvő sík vidéken fekszik. Több, kis település tartozik hozzá. A nagyobb beosztott falvak: Stojanovići, Savići, Bašići, Zmijanjci, Kojići, Pecalji, Luke, stb. A falu a Repušnica és a Kozaruša-patakok találkozásánál található, amelyek vizeiket egyesítve a Garevača-patakot alkotják. Az így létrejött vízfolyás a Gomjenica-csatornába ömlik. A falu területe egészen a Saničani-tó északi partjáig ér.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 461 | 750 |
| Bosnyák | 59 | 10 |
| Horvát | 2 | 7 |
| Jugoszláv | 14 | 1 |
| Egyéb | 2 | 6 |
| Összesen | 538 | 774 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az évszázados oszmán uralom 1878. szeptember 6-án ért véget, amikor osztrák-magyar csapatok vonultak be Kozaracra és a szomszédos Prijedorra. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 24 háztartása és 151 ortodox szerb lakosa volt.[4]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része, 1963-ig Kozarac községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
További információk
[szerkesztés]- Elaborat osnivanje opštine Kozarac, Kozarac, 2019
- Prijedor város hivatalos oldala
- Prijedor város információs portálja
- Prijedor24.com
