Gomjenica (Prijedor)
| Gomjenica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 2553 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 417,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,11 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 05″, k. h. 16° 42′ 47″44.951400°N 16.713100°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 05″, k. h. 16° 42′ 47″44.951400°N 16.713100°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gomjenica (szerbül: Гомјеница), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 56 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re délre, 137 – 138 méteres tengerszint feletti magasságban, a Szana és a Gomjenica-csatorna közötti sík területen fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1995 | 2141 |
| Bosnyák | 703 | 311 |
| Horvát | 45 | 31 |
| Jugoszláv | 134 | 2 |
| Egyéb | 72 | 68 |
| Összesen | 2945 | 2553 |
Története
[szerkesztés]A település területe a régészeti leletek tanúsága szerint már az ókorban és a középkorban is lakott volt. A település kavicsbányájából, Baltine Bare közeléből az i. e. 2. – 1. századból származó lovassíros temető maradványai kerültek elő. Ugyancsak ennek a településnek a közelében a Szana partján jeletős a 10. – 11. századból származó temető sírjait tárták fel, gazdag mellékletekkel. [4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Baltine Bare – középkori temető maradványai. Feltárására 1963-ban (Z. Marić) és 1964-ben (Nada Miletić) került sor. A sírok a Szana jobb partján, egy hordalékos teraszon voltak találhatók, és a lelőhely 246 északnyugat-délkeleti tájolású sírt tartalmazott. A leletek 0,40 – 0,90 méteres mélységből kerültek elő. A sírok közül 126 tartalmazott gazdag mellékleteket (köztük a női viselet részeként szereplő ékszerek dominálnak), amelyek a kelta, a dalmát-horvát és a bjelobrdoi kultúrkörhöz tartoznak. A ritkább leletek között fegyverek, szerszámok, használati tárgyak, római pénzek találhatók. A temető a korai szláv időszakhoz tartozik, a 10. – 11. századból származik.[4] A sírmezőleltár a pannon Bijelo-Brdo kultúrkör és az ókori horvát állam kultúrkörének átfedéséről ad tájékoztatást. A gomjenicai régészeti leleteket a szarajevói Állami Múzeumban (Zemaljski muzej) őrzik.
- Okruti, Baltine Bare – lovassírok. A temető egy része, két lovassírral a kavicsbányászat során megsemmisült. A próbaásatás során egy csontvázas sír került elő, csekély mellékletekkel. Korukat az i. e. 2. – 1. században határozták meg.[4]
- Szent Petka tiszteletére szentelt ortodox temploma 2011-ben épült
- A gomjenicai mecset építése 1998-ban kezdődött, és hivatalosan 2003. augusztus 10-én nyílt meg. A boszniai háború előtt az itteni hívek a čaršijai gyülekezethez tartoztak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 14.)
További információk
[szerkesztés]
