Ljeskare
| Ljeskare | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 409 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 41,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,79 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 03″, k. h. 16° 37′ 43″44.950800°N 16.628600°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 03″, k. h. 16° 37′ 43″44.950800°N 16.628600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ljeskare (szerbül: Љескаре), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 49, közúton 62 km-re nyugat-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 7, közúton 9 km-re délnyugatra, a Ljubija-patak mentén és a környező dombvidéken, 200 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Átalad rajta a Prijedorból Sanski Mostra menő főút.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 293 | 312 |
| Bosnyák | 22 | 7 |
| Horvát | 252 | 70 |
| Jugoszláv | 27 | 0 |
| Egyéb | 17 | 20 |
| Összesen | 611 | 409 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Ljubia községhez tartozó településnek 24 háztartása és 153 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a településen 14 háztartást és 99 ortodox szerb lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1942 novemberében súlyos harcok folytak itt a megszállók és a partizán alakulatok között. A Rudnik és Ljeskare állomás közötti vasútvonal megsemmisült, a vasúti híd pedig megsérült. Mintegy 40 bányászt és 15 vasutast hurcoltak el. A harcokban az 5. Krajina dandár jelentős veszteségeket szenvedett.[6]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig a település Ljubija része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1992 augusztusában szerb katonák több bosnyák civilt gyilkoltak meg a településen.[7] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Partizántemetőjét 1954-ben létesítették.
- A fasizmus áldozatainak emlékművét az itteni tömegsír felett az 1980-as években állították. 2016-ban felújították. A sír 13, a megszállók által itt 1942-ben kivégzett ember maradványait tartalmazza.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Kozara – drugi sjvetski rat – 1942. potkozarje.net . (Hozzáférés: 2024. október 6.)
- ↑ Bosnian Serb Ex-Soldiers’ Village Killings Trial Opens. balkansught.com . (Hozzáférés: 2024. október 6.)
- ↑ Mass grave execution Ljeskare. traceofwar.com . (Hozzáférés: 2024. október 6.)
További információk
[szerkesztés]
