Petrov Gaj
| Petrov Gaj | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 896 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 92,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 9,69 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 54′ 58″, k. h. 16° 50′ 31″44.916100°N 16.841900°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 58″, k. h. 16° 50′ 31″44.916100°N 16.841900°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Petrov Gaj (szerbül: Петров Гај), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 32, közúton 42 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 14 km-re délkeletre, 150 – 200 méteres tengerszint feletti magasságban, a Saničani-tótól keletre elterülő síkságon fekszik. Több településrészből áll. Áthalad rajta a Prijedor – Banja Luka vasútvonal.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1020 | 876 |
| Bosnyák | 9 | 9 |
| Horvát | 2 | 2 |
| Jugoszláv | 16 | 0 |
| Egyéb | 4 | 9 |
| Összesen | 1051 | 896 |
Története
[szerkesztés]A falut az első világháború végéig Hadžimehtićinek hívták, majd 1921-ben Péter király tiszteletére a Petrov Gaj nevet kapta. A második világháború során a Független Horvát Állam visszaadta a falunak az eredeti nevét, azonban a háború után a kommunista hatóságok jóvoltából ismét a Petrov Gaj nevet kapta. Ugyanez a névváltozás a boszniai háború alatt is megismétlődött. Kozarac egykori papja, Simeon Stojanović feljegyzései szerint a falunak egykor fatemploma volt, amely a mai templom megépüléséig szolgálta a hívek szükségleteit.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 72 háztartása és 376 ortodox lakosa volt.[5]1910-ben a Kozaraci járáshoz tartozó településen 91 háztartást, 525 ortodox szerb és 1 katolikus lakost találtak.[6]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 100 háztartása és 520 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1942. január 16-án a krajnai 2. NOP-különítmény 3. zászlóaljának egyik százada elfoglalta és felgyújtotta a falu vasútállomását (a Prijedor - Banja Luka vasútvonalon), és elfogott egy szakasznyi horvát honvédet.[8]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, az 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]Osztrogi Szent Vaszilij tiszteletére szentelt pravoszláv temploma
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Stara i nova crkva Svetih apostola Petra i Pavla u Kozarcu: Vladika Velimirović poklonio ikonu zadužbini Stojanovića. prijedordanas.com . (Hozzáférés: 2024. október 24.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Prijedor u drugom svetskom ratu. znaci.org . (Hozzáférés: 2024. október 27.)
További információk
[szerkesztés]
