Jelićka
| Jelićka | |
,_%D0%88%D0%B5%D0%BB%D0%B8%D1%9B%D0%BA%D0%B0,(2).jpg) | |
| A műemléktemplom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 378 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 27,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 13,70 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 49′ 32″, k. h. 16° 55′ 09″44.825600°N 16.919200°EKoordináták: é. sz. 44° 49′ 32″, k. h. 16° 55′ 09″44.825600°N 16.919200°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jelićka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jelićka (szerbül: Јелићка), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
,_%D0%88%D0%B5%D0%BB%D0%B8%D1%9B%D0%BA%D0%B0,_(1).jpg)
,_%D0%88%D0%B5%D0%BB%D0%B8%D1%9B%D0%BA%D0%B0,(3).jpg)
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 22, közúton 33 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 24, közúton 35 km-re délkeletre, 170 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, a Gomjenica-folyótól két oldalt elterülő dombvidéken fekszik. Több településrészből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 686 | 374 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 1 |
| Egyéb | 2 | 3 |
| Összesen | 690 | 378 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban erődített település állt a területén, mely a bronzkorban és a vaskorban volt lakott.[4]
A Timar-mező régi templomáról tanúskodik a szarajevói egyházi múzeumban őrzött, 1699-ből származó írásos emlék, melyben Timar Niko nevű papját említik. 1742-ben pedig megemlítik Lazo és Damjan timari papokat is. Később egy gomionicai szerzetes írt Timar falu Gavro Stojnić nevű papjáról, a 19. század során pedig számos feljegyzés említ jelićkai papokat. Mindez egy itteni élénk egyházi életről tanúskodik.[5]
A 19. század második felében Jelićinek hívott település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó településen 116 háztartást, 709 ortodox, 1 görög katolikus és 1 muszlim lakost találtak.[6]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 126 háztartása és 664 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Jelićka faházas pravoszláv temploma, amelyet Szent Miklós ereklyéinek átadásának ünnepére szenteltek, a Gomjenica-patak mentén elterülő, Timar nevű hatalmas mező szélén épült. A néphagyomány szerint a templom három évig épült. Az építtető a prijedori Jovo Čanak volt. A templom építésének dátumát nyugat felől a bejárati ajtó fölé vésett 1841-es évszám bizonyítja.[8] A régi gerendavázas templom fatetejének tönkremenetele miatt 1978-ban új tető készült. A belső tér részletes felújítására 2010-ben került sor, amikor többek között új ikonosztázt készítettek, az ikonokat restaurálták, valamint a kórus számára kialakított kisebb galériát is felújították. A jelićkai faházas templomot 2005 májusában Bosznia-Hercegovina nemzeti műemlékévé nyilvánították.[9] A templom egyhajós, keleti oldalán a szentély, nyugati homlokzata előtt pedig harangtorony található.
- A régi faházas templom mellett 1965 és 1991 között ugyanilyen titulusú új templomot építettek.
- Purišića gradina - őskori erődítmény maradványai egy földnyelven találhatók. A keleti és nyugati oldalon meredek hegyoldal, az északi oldalon pedig sánc és védőtumulus, míg a déli oldalon egy kisebb védőtumulus védte. A szakemberek szerint a bronzkorban és a vaskorban volt használatban.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 24.)
- ↑ Petar Momirović: Dve drvene crkve u Bosanskoj Krajini (szerb nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 10.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Petar Momirović: Dve drvene crkve u Bosanskoj Krajini (szerb nyelven). (Hozzáférés: 2021. március 10.)
- ↑ Crkve brvnare Prijedor (szerb nyelven). Turistička organizacija Republike Srpske. (Hozzáférés: 2021. március 10.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Crkva brvnara u Jelićkoj című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
