Kevljani
| Kevljani | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1100 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 141,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,77 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 54′ 51″, k. h. 16° 52′ 24″44.914200°N 16.873300°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 51″, k. h. 16° 52′ 24″44.914200°N 16.873300°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kevljani témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Kevljani (szerbül: Кевљани), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 30, közúton 40 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 21 km-re délkeletre, 170 – 220 méteres tengerszint feletti magasságban, a Lamovički-patak mentén, délnyugat-északkeleti irányban elnyúlva fekszik. Több településrészből áll, domborzata többnyire síkság.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 36 | 17 |
| Bosnyák | 1893 | 1078 |
| Horvát | 2 | 1 |
| Jugoszláv | 3 | 0 |
| Egyéb | 13 | 4 |
| Összesen | 1947 | 1100 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 31 háztartása és 177 muszlim lakosa volt.[4] 1910-ben a Kozaraci járáshoz tartozó településen 82 háztartást és 506 muszlim lakost találtak.[5]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 90 háztartása és 572 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, az 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. Kevljani mindössze öt kilométerre van az Omarskai vasércbányától, amely az egyik, boszniai szerbek által fenntartott fogolytábor helyszíne volt. A háborút követően a faluban több háborús sírt találtak. A sírhelyeket a volt Jugoszláviával foglalkozó nemzetközi büntetőtörvényszék (ICTY) nyomozói 1999. május 25. és június 15. között találták meg és exhumálták. Az egyik sírt a nagyrészt lerombolt helyi mecset és a muszlim temető melletti réten fedezték fel. A nyomozók megállapították, hogy Kevljani volt az egyik hely, ahol az egykori Omarska tábor foglyait eltemették. A helyszínen talált bizonyítékok, köztük a tettesek által hagyott nyomok arra utaltak, hogy a sírokat ismét felásták, hogy a holttesteket máshol temessék el. Az exhumáló csapat 15 különböző sírban, 72 teljes vagy csaknem teljes holttestet fedezett fel. A sírhelyet ma a mecset előtt, a lerombolt minaret mellett emléktábla jelöli. Kétszáz méterrel arrébb található Stari Kevljani, Bosanski Krajina legnagyobb tömegsírja, 456 áldozattal.[7]
A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]
- A Prijedori Iszlám Közösség irataiban szereplő információk szerint a kevljani mecsetet a helyi gyülekezet tagjai építették a második világháború előtt. Az 1980-as években, majd a boszniai háború előestéjén újították fel, amikor új, magas beton minarettel és új bejárati karzattal bővítették. A kevljani mecsetet 1992-ben a háború első hónapjaiban elpusztították. A háború végén készült fényképek tanúsága szerint a kevljani mecset teteje megsemmisült, belseje a szabad ég alatt állt. A kerületi falak a tetővonalig állva maradnak. A mecset téglából épült bejárati karzatának homlokfalán egy nagy lyuk (robbanási sérülés?) volt látható. A mecset minaretjének a robbanás következtében ledőlt maradványa a mecset mellett a földön feküdt. A minaret masszív, 3-4 méter magas alapja helyben marad, de a robbanás következtében megrepedt.[8] A mecsetet a háború után újjáépítették.
- A kevljani áldozatok emlékművét az új mecset mellett 2005-ben avatták fel. Mellette mementóként meghagyták a régi mecset minaretjének földön fekvő maradványait.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Kevljani. massgravesmap.balkaninsight.com . (Hozzáférés: 2024. október 27.)
- ↑ Kevljani Mosque. griffinshare.fontbonne.edu . (Hozzáférés: 2024. október 27.)
- ↑ Prijedor, Memorial Kevljani 2005. kulturasjecanja.org . (Hozzáférés: 2024. október 27.)
További információk
[szerkesztés]
