Bistrica (Prijedor)
| Bistrica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 939 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 26,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 35,68 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 54′ 44″, k. h. 16° 58′ 29″44.912200°N 16.974700°EKoordináták: é. sz. 44° 54′ 44″, k. h. 16° 58′ 29″44.912200°N 16.974700°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bistrica (szerbül: Бистрица), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 23, közúton 30 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 20, közúton 23 km-re délkeletre, 200 – 450 méteres tengerszint feletti magasságban, a Bistrica-patak felső folyása mentén fekszik. Több településrészből áll. Területén áthalad a Prijedorból Banja Lukára vezető főút.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1329 | 927 |
| Bosnyák | 2 | 0 |
| Horvát | 0 | 3 |
| Jugoszláv | 11 | 0 |
| Egyéb | 4 | 9 |
| Összesen | 1346 | 939 |
Története
[szerkesztés]A Crkveni-patak feletti magaslaton található régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már az őskorban lakott volt. Az itteni erődöt feltehetően a késő bronzkortól a római korig folyamatosan használták.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 105 háztartása és 653 muszlim lakosa volt.[5] 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó településen 145 háztartást, 1128 ortodox, 1 muszlim és 7 katolikus lakost találtak.[6]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 161 háztartása és 1087 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A Kozaracban állomásozó usztasa egység 1941. július 31. és augusztus 2. között a Kozaraci közösség helyén tömegesen mészárolta le a Prijedori körzet 13 falujából származó lakosságot. Azon a napon Babići, Balte, Bistrica, Dera, Gornji Garevci, Jaruge, Kamičani, Kozarac, Lamovita, Petrov Gaj és Trnopolje falvakból 172 szerbet öltek meg a közösség helyén. Az áldozatok száma, akikről van névadat, nem végleges.[8]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A temető közepén áll a település ortodox temploma
- Raspavljena gradina – őskori és római kori erőd maradványai. A maradványok egy 120x50 méteres platón, a Crkveni-patak feletti magaslaton találhatók. Az erődöt a könnyebben hozzáférhatő északi oldalon magas sánc és árok, a plató hosszában pedig védőfal védte. A plató közepén található bevágás feltehetően a római korból származik. Az erőd építésének korát a késő bronzkorra, vagy a vaskorra teszik és még a római korban is használatban volt.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 26.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Календар Покоља: 31. јул 1941 и 1942, дан када су почињени многобројни злочини над Србима. jadovno.com . (Hozzáférés: 2024. október 24.)
További információk
[szerkesztés]
