Marićka
| Marićka | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 79203 |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1047 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 41,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 25,30 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 07″, k. h. 16° 50′ 26″44.868600°N 16.840600°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 07″, k. h. 16° 50′ 26″44.868600°N 16.840600°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Marićka témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marićka (szerbül: Марићка), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 30, közúton 44 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 22 km-re délkeletre, 147 – 182 méteres tengerszint feletti magasságban, a Saničani-tótól délkeletre elterülő, dombos vidéken fekszik. Több településrészből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1598 | 1026 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 5 | 2 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 28 | 19 |
| Összesen | 1632 | 1047 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó településen 218 háztartást, 1188 ortodox, 109 görög katolikus, 10 római katolikus és 2 muszlim lakost találtak.[4]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 244 háztartása és 1270 lakosa volt.[5] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Marićka Szent Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv temploma 1870-ben épült, majd 2003-ban restaurálták és újra felszentelték. A templomban minden vasárnap és ünnepnapon tartanak istentiszteletet. Ennek a templomnak a padlásán találták meg azokat a szentélyajtókat, amelyekre az 1753. július 30-i dátumot vésték, ami a rönktemplom előtt ugyanott álló régebbi templomra utalhat. A templomot Teodor Čanak, annak a Marko Čanaknak a fia építette, aki a rakelići és busnovi templom építője volt. A nyugati oldalon 1898-ban tornácot építettek be, amely fölé fából készült harangláb került. A templom jelentős felújítására került sor 1938-ban, amikor többek között a zsindelyfedést cserépre cserélték, és a szentélyt is díszítették. A 22 ikonból álló ikonosztáz Pavle Žitetski ikonfestő alkotása, mely a templom második restaurálásának idejéből (1938) származik.
- A településen a Szent Illés templom mellett egy 598 év feletti, 33 méter magas tölgyfa található. A tölgy a templom tulajdona.[6]
- Gornja Marićka Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
- Donja Marićka Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
- A Legszentebb Istenanya Mennybevétele tiszteletére szentelt görög katolikus temploma 1911-ben épült. Többször felújították. Nagyon egyszerű felépítésű, téglalap alaprajzú, nyeregtetővel fedett épület.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Храст стар више од шест вијекова (ср nyelven). Глас Српске, 2009. november 25. (Hozzáférés: 2012. március 28.)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Crkva svetog proroka Ilije u Marićkoj című bosnyák Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
