Crna Dolina
| Crna Dolina | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 204 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 18,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,08 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 01′ 27″, k. h. 16° 43′ 06″45.024200°N 16.718300°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 27″, k. h. 16° 43′ 06″45.024200°N 16.718300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Crna Dolina (szerbül: Црна Долина), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 46, közúton 58 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 5, közúton 6 km-re északra, a Szana jobb partjától északra fekvő Potkozarje dombvidékén, 230 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Keleten Veliko Palančište községgel határos, a határt a Prijedor-Kozarska Dubica út képviseli. Északon Gornji Jelovaccal és részben Jutrogoštával, míg nyugaton Brezičani faluval határos. Délen Čejreci és Gornja Puharska falvak találhatók. Több, szétszórt, kis településből áll. Falvai közül a legnagyobbak Kolari, Romići, Bukale, Mrđe, Radišići, Munjize, Srdići, míg Bukova kosa Jelovac és Palančište határán található. A falu földrajzi központjának az a hely nevezhető, ahol az egykori iskolaépület található, amelyet ma magánházzá alakítottak át. Ez egyébként a falu legalsó része is, ahol több észak-déli irányban húzódó kis völgy találkozik, és egy kicsit nyugat felé halad. Egyesek szerint ez az a hely, ahol Crna Dolina falu született, később pedig a környező dombok felé terjeszkedett.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 249 | 201 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 3 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 1 | 3 |
| Összesen | 254 | 204 |
Története
[szerkesztés]Az 1604-es török összeírás szerint az akkori Szana és Novi náhijék területén, Dragotinja, Jutrogošta, Orlovac, Žilavica (ma Brezičan része) és Poorine (ma Palančište része) falvak mellett Suvodolac falu is szerepelt. A fent felsorolt, ma is létező falvak közelsége és már a „Suvodolac” név is arra enged következtetni, hogy ez volt Crna Dolina eredeti neve. Felsorolták a falu akkori lakosait is melyből megállapítható, hogy mindegyiknek keresztény neve van. A falu nevének magyarázatára több változat is létezik a nép körében. Egyesek szerint valami ismeretlen, ősi királynő csatát vesztett a mai Crna Dolinában, ezért veresége és serege elvesztése miatt ezen a néven (Crna Dolina – fekete völgy) nevezte a falut. Ezt a tézist megerősíti az is, hogy a faluban egy nagy telek ma is a „Krvava luka” nevet viseli. Mások azt állítják, hogy több éven át nagy aszály volt, és semmi sem nőtt ezen a földön, amely csupa kopár és fekete volt, és innen ered a név. Ismét mások szerint abban az időben, amikor ezeken a részeken tombolt a pestis, a lakosság nagy része meghalt, így a falu szinte kihalt volt, a megmaradt lakosok pedig fekete ruhában gyászolták szeretteiket. A településnek ezen a néven történő első említése hivatalos okiratban egyébként az 1879. május 16-án végzett népszámlálásból származik.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Prijedor községhez tartozó településnek 19 háztartása és 118 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a községben 37 háztartást 221 ortodox szerb, 2 muszlim és 14 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 39 háztartása és 263 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói nagy számban csatlakoztak a szerb felkelőkhöz.[7]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Oktatás
[szerkesztés]A második világháború befejezése után Crna Dolinában általános iskola kezdte meg működését. Kezdettől fogva önálló iskola volt, de az 1960-as években a tanulólétszám csökkenése miatt, mint körzeti iskolát az urijei „Mile Rajilić” Általános Iskolához csatolták.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Dragutin Čurguz, Milorad Vignjević, Drugi Krajinski Narodnooslobodilački Partizanski Odred „Mladen Stojanović”, Prijedor, 1982. 7. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Црна Долина című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
