Niševići
| Niševići | |
 | |
| A Gomjenica-folyó Niševićinél | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 682 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 57,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,82 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 37″, k. h. 16° 56′ 34″44.876900°N 16.942800°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 37″, k. h. 16° 56′ 34″44.876900°N 16.942800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Niševići (szerbül: Нишевићи), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 24, közúton 36 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 20, közúton 26 km-re délkeletre, 155 – 165 méteres tengerszint feletti magasságban, a Gomjenica-folyó északi partján fekszik. Több településrészből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 977 | 673 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 3 | 5 |
| Jugoszláv | 10 | 0 |
| Egyéb | 4 | 3 |
| Összesen | 994 | 682 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó településen 76 háztartást, 492 ortodox, 11 muszlim és 5 katolikus lakost találtak.[4]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 83 háztartása és 495 lakosa volt.[5] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1941. július 31. és augusztus 2. között Omarska község területén az Usztasa 168 embert ölt meg. A Piskavica és Omarska közötti vasút megrongálásának megtorlásaként csak Niševići faluban 44 lakost öltek meg.[6]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Konstantin császár és Szent Ilona császárné tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 113. o.
- ↑ Календар Покоља: 31. јул 1941 и 1942, дан када су почињени многобројни злочини над Србима. jadovno.com . (Hozzáférés: 2024. október 24.)
További információk
[szerkesztés]
