Donja Dragotinja
| Donja Dragotinja | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 510 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 80,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 6,37 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 01′ 09″, k. h. 16° 35′ 10″45.019200°N 16.586100°EKoordináták: é. sz. 45° 01′ 09″, k. h. 16° 35′ 10″45.019200°N 16.586100°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Donja Dragotinja (szerbül: Доња Драготиња), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 54, közúton 67 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 14 km-re északnyugatra, a Szana jobb partján fekvő dombvidékén, 130 – 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll. Áthalad rajta a Prijedort Novi Graddal összekötő főútvonal és vasútvonal.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 521 | 506 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 3 | 1 |
| Jugoszláv | 7 | 0 |
| Egyéb | 8 | 3 |
| Összesen | 539 | 510 |
Története
[szerkesztés]Dragotinja település már a középkorban is létezett. Andrija Zirdum kutatásai szerint 1334-ben már plébánia székhelye volt és már állt a Szűz Mária tiszteletére szentelt plébániatemploma.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben Dragotinja községben 172 háztartást 1276 ortodox szerb, 12 muszlim és 3 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Dragotinja községnek 183 háztartása és 1315 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Kultúra
[szerkesztés]A „Milan Egić” Kulturális és Művészeti Egyesület, Donja Dragotinja-i Brezičani-regionális csoportja szervezésében hagyományteremtő szándékkal 2016. július 11-én rendezték meg itt az Első „Őrizzük hagyományunkat” Folklórfesztivált.
Nevezetességei
[szerkesztés]A falu ortodox temploma a Saničani településrészen a temetőben áll. Egyhajós, keletelt épület, a nyugati homlokzat feletti harangtoronnyal.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ SREDNJOVJEKOVNE CRKVE U BiH DO 1463. GODINE. ivanlovrenovic.com . (Hozzáférés: 2024. október 11.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
További információk
[szerkesztés]
