Rizvanovići
| Rizvanovići | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 661 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 140,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 4,72 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 30″, k. h. 16° 39′ 37″44.975000°N 16.660300°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 30″, k. h. 16° 39′ 37″44.975000°N 16.660300°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Rizvanovići témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rizvanovići (szerbül: Ризвановићи), bosnyák falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 48, közúton 62 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 6 km-re nyugatra, a Szana bal partjától nyugatra fekvő dombvidéken, 130 – 200 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 3 | 0 |
| Bosnyák | 1551 | 661 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 10 | 0 |
| Egyéb | 6 | 0 |
| Összesen | 1571 | 661 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az ókorban római település állt.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Ljubija községhez tartozó településnek 49 háztartása és 327 muszlim lakosa volt.[5] 1910-ben a településen 69 háztartást, 416 muszlim és 6 ortodox szerb lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 80 háztartása és 448 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A falut 1995-ben teljesen lerombolták a boszniai szerb erők. Ezt megelőzően, 1992-ben a polgári lakosságot elűzték, a férfiakat pedig megölték, vagy koncentrációs táborokba vitték.[8] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. Rizvanovicit a háború vége óta nagyrészt újjáépítették, de a menekültek visszatérése korlátozott. Sok férfi még mindig eltűnt, maradványaik azonosítása még folyamatban van.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Okrutovi – római kori település maradványai, épület alapfalak, építőanyagok töredékei.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 10.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Enforced disappearance of Mensud Rizvanovic in July 1992. trialinternational.org . (Hozzáférés: 2024. október 10.)
További információk
[szerkesztés]
