Jugovci
| Jugovci | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 335 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 61,6 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,44 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 57″, k. h. 16° 37′ 06″44.982500°N 16.618300°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 57″, k. h. 16° 37′ 06″44.982500°N 16.618300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Jugovci (szerbül: Југовци), vegyes lakosságú, bosnyák-szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 51, közúton 61 km-re nyugat-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 10 km-re nyugatra, a Čemernica-patak völgyében, valamint a környező dombvidéken, 150 – 270 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Kicsi, ritkán lakott, dombos falu, ahonnan belátható az egész Brezičani település és Prijedor város egyes részei. A települést gyönyörű természeti környezet jellemzi, gazdag forrásokban, zöld területekben, erdőkben.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 265 | 179 |
| Bosnyák | 252 | 146 |
| Horvát | 4 | 3 |
| Jugoszláv | 15 | 0 |
| Egyéb | 4 | 7 |
| Összesen | 540 | 335 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Ljubia községhez tartozó településnek 32 háztartása és 178 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a településen 60 háztartást, 311 ortodox szerb, 73 muszlim és 9 katolikus lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 66 háztartása és 405 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. 1992 júliusának végén a szerbek 100 - 120 jugovci muszlim lakost mészároltak le.[7] A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Genocide in Prijedor is a black spot on the conscience of the international community and on the conscience of those who committed the crime. bosniak.org . (Hozzáférés: 2024. október 6.)
További információk
[szerkesztés]
