Brezičani (Prijedor)
| Brezičani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1221 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 68,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 17,95 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 00′ 42″, k. h. 16° 39′ 20″45.011700°N 16.655600°EKoordináták: é. sz. 45° 00′ 42″, k. h. 16° 39′ 20″45.011700°N 16.655600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brezičani (szerbül: Брезичани), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 51, közúton 61 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 7 km-re északnyugatra, a Szana jobb partján, 130 – 250 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll. Áthalad rajta a Prijedort Novi Graddal összekötő főútvonal és vasútvonal.
Éghajlata
[szerkesztés]Az éghajlat mérsékelten kontinentális, a minimum hőmérséklet -20, a maximum hőmérséklet 40 fok. Az évi középhőmérséklet +11 fok, míg a napsütéses napok száma egy évben átlagosan 60. A csapadék mennyisége 991 mm/m2.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1159 | 1123 |
| Bosnyák | 361 | 58 |
| Horvát | 6 | 6 |
| Jugoszláv | 99 | 3 |
| Egyéb | 23 | 31 |
| Összesen | 1648 | 1221 |
Története
[szerkesztés]A határában feltárt régészeti leletek tanúságe szerint itt már a kőrézkorban és a bronzkorban is laktak emberek.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Prijedor községhez tartozó településnek 59 háztartása, 336 ortodox szerb és 11 muszlim lakosa volt.[5] 1910-ben a községben 117 háztartást 700 ortodox szerb, 66 muszlim és 15 katolikus lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 133 háztartása és 912 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói nagy számban csatlakoztak a szerb felkelőkhöz. 1941 júliusa és 1942 májusa között a környéken súlyos harcok folytak a felkelők és a megszálló csapatok között. Ezeknek a csatáknak az eredménye volt az 1. Krajina partizánhadosztály egységeivel együttműködve Prijedor és Ljubija első felszabadítása 1942. május 16-án.[8]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Gazdaság
[szerkesztés]Brezičani területén fehéragyag készletek találhatók, de a talaj gazdag kavicsban, homokban és egyéb építőanyagban. Brezičani területén nagyon kedvező feltételek vannak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséhez. Az e területről készült elemzések szerint a zöldség-gyümölcstermesztés, valamint a mezőgazdasági és állattenyésztés, a méztermesztés, a virágtermesztés és a faiskolai termelés fejlesztése lehetséges és további lehetőségek vannak a zöldség-gyümölcstermesztés, valamint az erdei gyümölcs- és gyógynövény-gyűjtés területén. Jó példa erre a Vitaminka (Prijedorcanka) nevű cég, amely 2013-ban több mint 7000 tonna gyümölcsöt vásárolt fel.
Oktatás
[szerkesztés]A településen található a „Jovan Cvijić” Általános Iskola, amely az egyik legnagyobb szerb földrajztudósról és etnológusról kapta a nevét. Az iskola korábbi neve „Milan Egić” volt. Az iskola a második világháború után kapta ezt a nevet a nemzeti felszabadító háború Brezičaniban született nemzeti hőséről. 1979-ben volt az iskolában volt a legtöbb diák, összesen 800, 2019-ben pedig már csak 142 tanuló, ami a falu, de az egész boszniai Krajina térségének nagymértékű elnéptelenedésének a következménye. Az iskola olyan intézmény, amely köré más tevékenységek is szerveződnek, mint a különböző csoportok tevékenysége, valamint az 1970-ben alapított „Milan Egić” Kulturális és Művészeti Társaság munkája, amely más vidékekről is eredő népdalok, folklórjátékok és táncok révén kitartóan ápolja régiója néprajzi örökségét.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Čičev Do – őskori település maradványai a magaslat tetején. Erődítésnek nyoma nincs. A leletek között kőszekerce és számos cseréptöredék került elő. A település a kőrézkorban jött létre, majd a korai és a késő bronzkorban is használatban volt.[4]
- Szent Marina vértanú tiszteletére szentelt pravoszláv temploma
- A brezičani mecset 1992 nyarán, a boszniai háború idején teljesen megsemmisült, az építőanyagokat eltávolították a helyszínről. A régi muszlim temető mellett 2001-től már csak egy kőhalom, a mecset alapjainak maradványa volt látható. A lerombolt mecset helye a háború befejezése után több mint 15 évig üresen állt. Az újjáépítés 2010-ben kezdődött.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 10.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Dragutin Čurguz, Milorad Vignjević, Drugi Krajinski Narodnooslobodilački Partizanski Odred „Mladen Stojanović” Prijedor, 1982. 7. o.
- ↑ Brezičani Mosque. griffinshare.fontbonne.edu . (Hozzáférés: 2024. október 12.)
További információk
[szerkesztés]
