Lamovita
| Lamovita | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1578 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 53,1 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 191 m |
| Terület | 29,74 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 32″, k. h. 16° 54′ 26″44.925600°N 16.907200°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 32″, k. h. 16° 54′ 26″44.925600°N 16.907200°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lamovita (szerbül: Ламовита), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 28, közúton 38 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 15, közúton 19 km-re délkeletre, 170 – 600 méteres tengerszint feletti magasságban, a Lamovički-patak mentén, délnyugat-északkeleti irányban hosszan elnyúlva fekszik. Több településrészből áll, domborzatának 65%-a síkság és 35%-a hegyvidék. Áthalad rajta a Prijedorból Banja Lukára vezető főút.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1830 | 1559 |
| Bosnyák | 1 | 1 |
| Horvát | 0 | 11 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 17 | 7 |
| Összesen | 1849 | 1578 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 106 háztartása és 713 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Kozaraci járáshoz tartozó településen 174 háztartást, 1176 ortodox, 7 muszlim és 4 római katolikus lakost találtak.[5]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 195 háztartása és 1161 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
A Kozaracban állomásozó usztasa egység 1941. július 31. és augusztus 2. között tömegesen mészárolta le a Prijedor körzet 13 falujából származó lakosságot a Kozarac melletti közösség helyén. Azon a napon Babići, Balte, Bistrica, Dera, Gornji Garevci, Jaruge, Kamičani, Kozarac, Lamovita, Petrov Gaj és Trnopolje falvakból 172 szerbet öltek meg a közösség helyén.[7]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, az 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 113. o.
- ↑ Календар Покоља: 31. јул 1941 и 1942, дан када су почињени многобројни злочини над Србима. jadovno.com . (Hozzáférés: 2024. október 24.)
További információk
[szerkesztés]
