Božići (Prijedor)
| Božići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 100 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 8,4 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 11,88 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 59′ 56″, k. h. 16° 46′ 58″44.998900°N 16.782800°EKoordináták: é. sz. 44° 59′ 56″, k. h. 16° 46′ 58″44.998900°N 16.782800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Božići (szerbül: Божићи), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 43, közúton 53 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re északkeletre, 160 – 650 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység délkeleti részén fekszik. Több, kis település tartozik hozzá.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 193 | 100 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 0 | 0 |
| Összesen | 194 | 100 |
Története
[szerkesztés]A területén található őskori maradványok tanúsága szerint itt már az őskorban éltek emberek.[4] A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. Az évszázados oszmán uralom 1878. szeptember 6-án ért véget, amikor osztrák-magyar csapatok vonultak be Kozaracra és a szomszédos Prijedorra. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Prijedor községhez tartozó településnek 35 háztartása és 268 ortodox szerb lakosa volt.[5] 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó településen 62 háztartást és 455 ortodox szerb lakost találtak.[6]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 72 háztartása és 479 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Gradina – őskori erődítmény maradványai. A lelőhely egy hosszúkás, viszonylag alacsony domb platóján található. Az erődöt a könnyebben hozzáférhető oldalon mély árkok védték, ezen kívül az egykori erősségből más nem látható. Korát a bronzkorra és a vaskorra teszik.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. november 3.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
További információk
[szerkesztés]
