Ništavci
| Ništavci | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 195 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 37,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 5,20 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 52′ 49″, k. h. 16° 42′ 57″44.880300°N 16.715800°EKoordináták: é. sz. 44° 52′ 49″, k. h. 16° 42′ 57″44.880300°N 16.715800°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ništavci témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ništavci (szerbül: Ништавци), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 39, közúton 67 km-re nyugat-északnyugatra, községközpontjától légvonalban 11, közúton 13 km-re délre, 145 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, a Szana folyó bal partján elterülő dombos területen fekszik. Több településrészből áll. Áthalad rajta a Prijedorból Sanskji Mostra menő főútvonal.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 241 | 173 |
| Bosnyák | 61 | 15 |
| Horvát | 0 | 1 |
| Jugoszláv | 4 | 0 |
| Egyéb | 1 | 6 |
| Összesen | 307 | 195 |
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a település területén már az ókorban is éltek emberek. Ezt igazolják a klisinai kolosotor közelében talált római épület alapfalainak maradványai.[4]
Az eredeti, középkori kolostort, mely az Úr bemutatása (a templomban) tiszteletére volt szentelve, közvetlenül Bosznia török kézre kerülése után, 1463-ban elpusztították. A néphagyomány a romos kolostor emlékét maga Klisina nevével őrizte meg, amely a görög „ecclesia” (templom) szóból ered. A kolostort a törökök felgyújtották és kiűzték a szerzeteseket. A templomot később fából újjáépítették, olyannyira, hogy vasárnap és ünnepnapokon is lehetett benne istentiszteletet tartani.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Sanski Most-i járáshoz tartozó Ništavci településnek 13 háztartása és 9 ortodox lakosa volt.[5] 1910-ben a Rasavci községhez tartozó településen 17 háztartást, 93 ortodox és 15 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Klisina kolostort a Szent Nagymártír Marinának, közismertebb nevén Tüzes Máriának szentelték és a régi kolostor helyén épült. A régi kolostor a török hódítás során pusztult el. Templomát évszázadokkal később török engedéllyel fából újjáépítették. A faépület plébániatemplomként működött egészen 1941-ig, amikor az usztasák felgyújtották. Ezután a falu lakói a Szana folyóba merítették a harangot, hogy megőrizzék a jobb időkre. A jelenlegi kolostortemplom alapozása során egy kis török kori fatemplom alapjait találták meg, és magában a templomban és környékén is találtak sírokat. Közvetlenül a háború után a templom romjain négy oszlopot állítottak és harangot akasztottak rájuk, így a nagyobb ünnepeken ott tartották az istentiszteleteket. Kezdetben egy kicsi, szerény, a plébánia igényeit kielégítő templom építését tervezték, 1991-ben azoban az új bihács-petrováci püspök ezt megváltoztatva egy sokkal nagyobb épületegyüttes építését határozta el. A kolostor templomát az 1991-től 1993-ig tartó időszakban építették az Oštra Luka-i Szentháromság plébániatemplom filiális templomaként. A templomot 1993-ban szentelték fel, a további építkezés azonban a boszniai háború miatt szünetelt és csak 2006-ban folytatódott. A kolostor kápolnája, amelyet Szent Szávának és Szent Simeonnak szenteltek 2008-ban épült.
- Klisina – ókori épület, középkori templom és temető maradványai. Római téglák töredékei és falmaradványok. A középkori templom az alapfalak alapján 11x7 méteres nagyságú lehetett. Faragott kövekből és travertinből épült. Megmaradtak az oltár menzájának és a harangnak a töredékei. A temetőben a 19. század végén végeztek ásatásokat, melyek során ékszerek, egy bronzlemezzel bevont fakereszt és több, különböző formájú bronz, ezüst és aranyozott gomb került elő. a maradványokat a római korra és a 13. – 15. századra keltezték.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 55. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 262. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Манастир Клисина című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
