Busnovi (Prijedor)
| Busnovi | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 699 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 30,9 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 22,61 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 50′ 25″, k. h. 16° 48′ 44″44.840300°N 16.812200°EKoordináták: é. sz. 44° 50′ 25″, k. h. 16° 48′ 44″44.840300°N 16.812200°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Busnovi témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Busnovi (szerbül: Буснови), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 31, közúton 41 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 17, közúton 20 km-re délkeletre, 160 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban, a Szana folyótól keletre elterülő dombvidéken fekszik. Több településrészből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1024 | 692 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 2 | 1 |
| Jugoszláv | 21 | 0 |
| Egyéb | 7 | 6 |
| Összesen | 1054 | 699 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Prijedori járáshoz tartozó településen 162 háztartást, 1041 ortodox és 1 muszlim lakost találtak.[4]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 185 háztartása és 988 lakosa volt.[5] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Omarska községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Az Úr mennybemenetele tiszteletére szentelt pravoszláv temploma a temető mellett áll. A templom 1870-ben épült, erről tanúskodik a templom déli falán az ajtó feletti felirat. A templom masszív tölgyfából épült, téglalap alappal, ötoldalas apszissal. Az oltárrész boltozatos, míg az oldalsó részeket síkmennyezet borítja. A templom nyugati részén egy fából ácsolt kórus található. A templom belső terét négy oszlop osztja három hajóra. A templomhajó oszlopait faragványok díszítik. A templom padlója deszkákból készült. A harangtorony 1898-ban épült.
- A Blatnjak-tó 496 méter hosszú és 456 méter széles. A víz mélysége körülbelül 24 méter. A tó gyakori célpontja a búvároknak, akik felfedezték, hogy rengeteg hal van benne.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Црква Вазнесења Христовог у Бусновима című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
