Marini (Prijedor)
| Marini | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 133 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 17,3 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 7,71 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 04′ 55″, k. h. 16° 37′ 24″45.081900°N 16.623300°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 55″, k. h. 16° 37′ 24″45.081900°N 16.623300°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Marini (szerbül: Марини), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 56, közúton 74 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 22 km-re északnyugatra, a Szana jobb partjától északra levő Potkozarjei dombvidékén, 250 – 380 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 241 | 133 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 1 | 0 |
| Összesen | 243 | 133 |
Története
[szerkesztés]A település feltételezhetően már a középkorban is lakott volt, ezt látszanak igazolni a Luplji-hegy tetején található, középkoriként azonosított épületmaradványok és kerámiatöredékek.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Prijedor községhez tartozó településnek 37 háztartása és 235 ortodox szerb lakosa volt.[5]1910-ben a községben 61 háztartást 510 ortodox szerb, és 1 muszlim lakost találtak.[6] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 65 háztartása és 546 lakosa volt.[7] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói nagy számban csatlakoztak a szerb felkelőkhöz. 1941 júliusa és 1942 májusa között a környéken súlyos harcok folytak a felkelők és a megszálló csapatok között. Ezeknek a csatáknak az eredménye volt az 1. Krajina partizánhadosztály egységeivel együttműködve Prijedor és Ljubija első felszabadítása 1942. május 16-án. 1942 folyamán, májusban, júniusban és júliusban a II. Krajina NOP „Mladen Stojanović” partizánosztag mind a létszám és a fegyverzet tekintetében a legerősebb osztag volt nem csak Bosznia-Hercegovinában, mint egész Jugoszláviában. 1942 szeptemberére a kísérő és az összekötő osztagokkal az egység az 5. Krajinai Kozara Nemzeti Felszabadító partizán csapásmérő dandárrá nőtte ki magát.[8]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt ortodox temploma.
- Crkvina – középkori épület maradványai. A Luplji brdo nevű magaslaton épületromok és apró kerámiatöredékek találhatók.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 10.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Dragutin Čurguz, Milorad Vignjević, Drugi Krajinski Narodnooslobodilački Partizanski Odred „Mladen Stojanović”, Prijedor, 1982. 7. o.
További információk
[szerkesztés]
