Brđani (Prijedor)
| Brđani | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1343 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 125,0 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 10,74 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 58′ 23″, k. h. 16° 51′ 36″44.973100°N 16.860000°EKoordináták: é. sz. 44° 58′ 23″, k. h. 16° 51′ 36″44.973100°N 16.860000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Brđani (szerbül: Брђани), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 33, közúton 42 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 12, közúton 15 km-re keletre, 215 – 900 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység délnyugati lejtőin fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 181 | 100 |
| Bosnyák | 1536 | 1234 |
| Horvát | 2 | 6 |
| Jugoszláv | 7 | 0 |
| Egyéb | 5 | 3 |
| Összesen | 1731 | 1343 |
Története
[szerkesztés]A Modrinac lelőhely régészeti leleteinek tanúsága szerint itt már az őskorban és az ókorban is emberi település állt.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz és Kozarac községhez tartozó településnek 80 háztartása és 496 muszlim lakosa volt.[5] 1910-ben a Kozaraci járáshoz és Kozarac községhez tartozó településen 106 háztartást és 598 muszlim lakost találtak.[6]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Kozarac községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A muszlim többségű települést szerb fegyveresek foglalták el, a mecsetet lerombolták, imámját pedig az omarskai fogolytáborba hurcolták. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Modrinac – őskori és római kori település maradványai. Egy nagyobb, meredek oldalú magaslaton őskori cseréptöredékek és római téglák töredékei találhatók, melyeket őskori és római kori településmaradványokként azonosítottak. Az őskori település a késő bronzkorból és a vaskorból származik.[4]
- Ezen a településen az első mecset építésének időpontja nem ismert. Valószínűleg a 18. században épült. A 20. század elejéig teljes egészében fa elemekből épült. Ezt követően erősebb anyagokból, majd a 20. század hetvenes éveiben az alapoktól kezdve modern stílusban építették fel. 1992-ben a falut elfoglaló szerb fegyveresek lerombolták. Újjáépítése 2000-ben kezdődött, hivatalosan 2001-ben adták át. Ez volt a második felújított és hivatalosan megnyitott mecset Kozarac térségében.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. október 28.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
- ↑ Brđani. kozarac.eu . (Hozzáférés: 2024. október 28.)
További információk
[szerkesztés]
