Hrnići
| Hrnići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 621 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 254,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 2,44 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 57′ 22″, k. h. 16° 49′ 04″44.956100°N 16.817800°EKoordináták: é. sz. 44° 57′ 22″, k. h. 16° 49′ 04″44.956100°N 16.817800°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hrnići (szerbül: Хрнићи), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, a Potkozarje területén, Banja Lukától légvonalban 35, közúton 45 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 9, közúton 13 km-re kelet-délkeletre, 160 – 170 méteres tengerszint feletti magasságban, a Kozara-hegység és a Saničani-tó közötti sík vidéken fekszik. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 3 | 2 |
| Bosnyák | 600 | 601 |
| Horvát | 10 | 6 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 56 | 12 |
| Összesen | 669 | 621 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Kozaraci járáshoz és Kozarac községhez tartozó településen 73 háztartást, 13 ortodox szerb, 318 muszlim, 14 római katolikus és 52 görög katolikus lakost találtak.[4]
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt, 1963-ig Kozarac községhez tartozott. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború alatt a települést 1992-ben teljesen lerombolták, a bosnyák lakosságot elűzték. A száműzött bosnyákok egy része 1999-ben visszatért, és újjáépítette a helyi mecsetet. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A muszlim gyülekezetben eredetileg egy meglehetősen kicsi, vályogból épített mecset állt, melynek minaretje a tetőbe volt beépítve, és amelyet többször javítottak. Közvetlenül a második világháború után, 1948-ban. Huse Ključanin kozaraci földbirtokos családi házát a hrnići gyülekezetnek adományozta. Ebből épült a mecset, és a minaret alapja. A hivatalos megnyitó 1949-ben volt. 1992-ben a szerb fegyveresek felgyújjtották és lerombolták. A háború után a visszatérő muszlimok a mecsetet újjáépítették.[5]
- Az ukrán lakosság az osztrák-magyar uralom idején, 1890 és 1912 között települt be erre a vidékre. A Szent Eucharisztia tiszteletére szentelt görög katolikus templom 1930 és 1940 között épült, a zágrábi Stjepan Podhorski (Podhorsky) építész tervei alapján. Az 1980-as felújítás során az épület külső megjelenése megváltozott, ami elsősorban a hagymakupola formájára vonatkozik. A belső teret freskók díszítik.[6]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 198. o.
- ↑ Džematski iftar u Hrnićima. kozarac.eu . (Hozzáférés: 2024. november 1.)
- ↑ Grko katolička crkva Trnopolje. snm.rs.ba . (Hozzáférés: 2024. november 1.)
További információk
[szerkesztés]
