Gornja Jutrogošta
| Gornja Jutrogošta | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Prijedor |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 155 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 9,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 15,90 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 03′ 26″, k. h. 16° 39′ 54″45.057200°N 16.665000°EKoordináták: é. sz. 45° 03′ 26″, k. h. 16° 39′ 54″45.057200°N 16.665000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Jutrogošta (szerbül: Горња Јутрогошта), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Prijedor községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Banja Lukától légvonalban 52, közúton 66 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 10, közúton 13 km-re északra, a Potkozarjei dombvidékén, 250 – 400 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Több, szétszórt, kis településből áll. Gornja Jutrogošta mezőgazdasági terület. A terep alkalmas gyümölcstermesztésre és szőlőtermesztésre, valamint állattartásra. Vízben és természetes forrásokban gazdag táj. A falunak több településrésze van: Bojanića brdo, Zbijeg, Paratuše, Koreja, Došensko brdo, Rijeka és mások. Jutrogošta területén három patak található. A három közül a leghosszabb a Vragolovača, amely a falu északi részén, a Ravni Gaj-on ered és délre folyik. 10 km áramlás után Brezičaniban ömlik a Sanába. A második folyó a Crkvena, amely Zbijeg faluban ered, és 2 km után délre folyik a Jelovača folyóba. A harmadik a Jovi potok nevű kis patak, amely Bursać alatt ered, és dél felé folyik, ahol a Luplja-domb közelében éles kanyart tesz és észak felé folyik, így a patakra nézve az embernek az az érzése, hogy felfelé folyik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 332 | 150 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 0 |
| Jugoszláv | 1 | 2 |
| Egyéb | 4 | 3 |
| Összesen | 337 | 155 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prijedori járáshoz, és Prijedor községhez tartozó Jutrogošte településnek 44 háztartása és 241 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a községben 78 háztartást 545 ortodox szerb lakost találtak.[5] A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 94 háztartása és 588 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. Lakói nagy számban csatlakoztak a szerb felkelőkhöz. 1941 júliusa és 1942 májusa között a környéken súlyos harcok folytak a felkelők és a megszálló csapatok között.[7]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. 1963-ig Ljubija község része volt. A boszniai háború idején a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz tartozott. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prijedor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Kultúra
[szerkesztés]Jutrogoštában minden évben rendezvényeket tartanak, melyek a májusi „Braća Bojanić” emléktorna, július 12-én Szent Péter és Pál ünnepe, augusztusban pedig a Kozarai és Potkozarai szerb kórusok összejövetele.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt pravoszláv temploma.
- A Crkvena egyik forrása a Vodice-forrás, amely soha nem szárad ki, a vize pedig olyan hideg és iható, amennyire csak kívánni lehet. Ahol a forrás van, ott volt egy templom, de senki sem tudja, mikor. Helyét idővel ekével szántották fel és csak téglák, kerámia tárgyak maradtak belőle. A helyiek azt tartják, hogy volt ott egy kolostor, mert azt az egész völgyet Crkvenának hívják.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20486
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Prijedor (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. október 2.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 53. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 196. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 112. o.
- ↑ Dragutin Čurguz, Milorad Vignjević, Drugi Krajinski Narodnooslobodilački Partizanski Odred „Mladen Stojanović”, Prijedor, 1982. 7. o.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Горња Јутрогошта című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
