Ugrás a tartalomhoz

Alsótaróc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Nižný Tvarožec szócikkből átirányítva)
Alsótaróc (Nižný Tvarožec)
Alsótaróc zászlaja
Alsótaróc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
PolgármesterDana Karnišová
Irányítószám086 02 (pošta Gaboltov)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség539 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság420 m
Terület11,16 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′ 45″, k. h. 21° 11′ 10″49.362500°N 21.186111°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 45″, k. h. 21° 11′ 10″49.362500°N 21.186111°E
Alsótaróc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alsótaróc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsótaróc (szlovákul: Nižný Tvarožec, ukránul Nyizsnij Tvarozsec) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 13 km-re északnyugatra, a lengyel határ közelében fekszik.

Története

[szerkesztés]

1355-ben említik először „Twrous” néven, ekkor már malma és temploma is volt. 1414-ben „Thurospathaka” formában írják a nevét. 1427-ben 12 portája volt. 1492-ben „Alsothwarocz”, 1618-ban „Tuaroscza” neveken említik. 1787-ben a falunak 66 háza és 410 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TVAROSCZA. Alsó, Felső Tvaroscza. Két tót falu Sáros Várm. földes Urok Gr. Áspermont Uraság, lakosaik többfélék, fekszenek egymáshoz közel, savanyú vizek is van, földgyeik soványak, piatzok Bártfán van.[2]

1828-ban 68 házát 502-en lakták, akik mezőgazdasággal, szarvasmarha tenyésztéssel, erdei munkákkal és szőrmékkel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Alsó- és Felső-Tvarosztsza, 2 orosz falu, Sáros vmegyében, Gáboltóhoz keletre egy órányira: 35 kath., 740 gör. kath., 10 zsidó lak. Alsó-Tvarosztszán gör. kath. plébánia van. Határok hegyes, erdős; savanyuviz mind a két határban találtatik. F. u. gr. Erdődy. Ut. p. Bártfa.[3]

A 19. század közepén sokan kivándoroltak a településről. A század végén a falu az Erdődy család birtokában állt. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 523, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 454 lakosából 274 szlovák, 115 cigány, 45 ruszin volt.

2011-ben 496 lakosából 228 szlovák, 187 cigány és 59 ruszin.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]