Lászó
Lászó (Lascov) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1370 | ||
Polgármester | Vladimír Kostár | ||
Irányítószám | 086 45 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 583 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 97 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 193 m | ||
Terület | 5,59 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 09′ 25″, k. h. 21° 28′ 30″49.156944°N 21.475000°EKoordináták: é. sz. 49° 09′ 25″, k. h. 21° 28′ 30″49.156944°N 21.475000°E | |||
Lászó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lászó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Lászó (szlovákul: Lascov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Girálttól 6 km-re északnyugatra, a Tapoly bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut 1370-ben említik először.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LASZCZO. Tót falu Sáros Várm. földes Urai Dezsőfi, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Nyérjesnek szomszédságában, Tapoly vize mellett, határja rész szerént hegyes, de réttye termő, legelője, fája is vagyon.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lasztozo, tót falu, Sáros vmegyében, Nyirjes fil. a Tapoly mellett: 82 kath., 52 evang., 12 zsidó lak. F. u. többen.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 234, többségben szlovák lakosa volt, jelentős cigány kisebbséggel.
2001-ben 519 lakosából 502 szlovák és 15 cigány.
2011-ben 543 lakosából 531 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Krisztus Király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1940-ben épült.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.