Bartosfalva
Bartosfalva (Bartošovce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Václav Hudák | ||
Irányítószám | 086 42 (pošta Hertník) | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 738 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 64 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 355 m | ||
Terület | 11,23 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 11′ 47″, k. h. 21° 16′ 34″49.196389°N 21.276111°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 47″, k. h. 21° 16′ 34″49.196389°N 21.276111°E | |||
Bartosfalva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bartosfalva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Bartosfalva (szlovákul: Bartošovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 13 km-re délre található.
Története
[szerkesztés]A település a 13. század második felében, vagy a 14. század elején keletkezett. A falut 1408-ban említik először. Nevét egykori birtokosáról kapta. 1427-ben 50 parasztház állt a faluban. A 15. század első felétől a Perényiek birtoka, később a Szapolyai családé. A falu jelentősége egyre nőtt és az uradalom legjelentősebb települése lett. A 15.–16. században uradalmi központtá vált. A Baranyi, majd a 16. század második felétől a Bornemissza családé. 1567-ben csak 8 háztartás volt a faluban. 1600-ban kastély, malom, templom, iskola, majorépületek és 36 jobbágyház található itt. 1787-ben 54 házában 367 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BARTOSFALVA. Bartusovtze. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Forgách Uraság, lakosai katolikusok, és többnyire ó hitűek, kiket első Lajos király szállíttatott vala ide, fekszik Osikó falunak szomszédságában, Bártfához mintegy más fél mértföldnyire. Két nyomás földgyei soványak ugyan; de az őszi vetésre nézve termékenyek, réttyei kétszer kaszáltatnak; legelője, és erdeje szükségeikhez képest elég, második Osztálybéli.”[2]
A 19. század első felében vaskohó és papírmalom működött a községben. 1828-ban 39 háza volt 301 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bartosfalva, (Bartossowce), tót falu, Sáros vgyében, ut. p. Bartfához délre 1 1/2 mfd. 547 kath., 8 zsidó lak. Vashámor. Vizimalom. Derék erdő. F. u. gr. Forgács.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
A háború után sokan elköltöztek a faluból. Lakói kézművességgel, kőműves munkákkal, mezőgazdasággal foglalkoztak. Földműves szövetkezete 1959-ben alakult.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 632-en, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 745 lakosából 736 szlovák volt.
2011-ben 724 lakosából 699 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1610 és 1612 között épült. Belseje a 18. század második felében készült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos oldal Archiválva 2007. január 23-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Községinfó
- Bartosfalva Szlovákia térképén