Ugrás a tartalomhoz

Kőtelep

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kőtelep (Kružlov)
Kőtelep zászlaja
Kőtelep zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásBártfai
Rangközség
Első írásos említés1460
PolgármesterJozef Kmec
Irányítószám086 04
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámBJ
Népesség
Teljes népesség997 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság350 m
Terület10,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 18′ 15″, k. h. 21° 07′ 60″49.304167°N 21.133333°EKoordináták: é. sz. 49° 18′ 15″, k. h. 21° 07′ 60″49.304167°N 21.133333°E
Kőtelep weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kőtelep témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kőtelep (1899-ig Kruzslyó, szlovákul: Kružlov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Bártfától 24 km-re nyugatra, a Szlatvinc patak partján, annak a Tapolyba torkollásánál fekszik.

Története

[szerkesztés]

1460-ban említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KRUSLOVA. Orosz falu Sáros Várm. földes ura G. Áspremont Uraság, lakosai többen ó hitűek, fekszik Duplinnak szomszédságában, és annak filiája, határjának egy nyomása sovány, fája nints a’ határjában.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kruszló, Sáros v. orosz falu, a makoviczi urad., Doplin fil., 4 romai, 428 g. kath., 5 zsidó lak. Görög anyaszentegyház.[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 550, többségben ruszin lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 982 lakosából 922 szlovák, 33 ruszin és 10 ukrán volt.

2011-ben 980 lakosából 828 szlovák és 93 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Segítő Szűzanya tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1822-ben épült.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. január 21.)