Orsós (település)
Orsós (Oľšavce) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1383 | ||
Polgármester | Slavomír Havír | ||
Irányítószám | 086 46 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 165 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 35 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 253 m | ||
Terület | 5,06 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 12′ 13″, k. h. 21° 23′ 00″49.203700°N 21.383400°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 13″, k. h. 21° 23′ 00″49.203700°N 21.383400°E | |||
Orsós weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Orsós témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Orsós (szlovákul: Oľšavce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 14 km-re délkeletre, a Szekcső-patak és a Tapoly között fekszik.
Története
[szerkesztés]1383-ban említik először. A 14.-16. század folyamán írott forrásokban „Olsou”, „Olsolch”, „Orsocz” néven szerepelt. 1600-ban 7 ház állt a faluban.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ORSÓCZ. Orsovcze. Tót falu Sáros Várm. földes Urai több Urak, lakosai külömbfélék, fekszik Kapronczához közel, mellynek filiája, földgyeinek fele termékeny, réttyei jók, legelője elég, fája van mind a’ két féle.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orsócz, tót falu, Sáros vmegyében, Kapronczához 1 órányira: 70 kath., 101 evang., 15 zsidó lak. F. u. többen. Ut. p. Eperjes.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 165, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 172 lakosából 171 szlovák volt.
2011-ben 176 lakosából 169 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.