Lukó
| Lukó (Lukov) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1322 | ||
| Polgármester | Jozefína Kramárová | ||
| Irányítószám | 086 05 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 652 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 421 m | ||
| Terület | 28,57 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 21° 04′ 50″49.291667°N 21.080556°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 30″, k. h. 21° 04′ 50″49.291667°N 21.080556°E | |||
| Lukó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lukó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Lukó (szlovákul: Lukov, németül: Dornau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában. Venéce tartozik hozzá.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 21 km-re nyugatra, a Tapoly partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1264-ben említik először. 1355-ben a nógrádi vár tartozéka volt. A falut a 15. században a vlach jog alapján telepítették. 1427-ben nem kellett adóznia. A 17. század végén dögvész pusztított a településen és sok lakója elmenekült. 1787-ben 59 háza és 445 lakosa volt. A 18. században alapították a falu fürdőjét. Az Aspremontok tulajdonában állt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUKO. Lukov. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Áspermont Uraság, lakosai leg inkább ó hitűek, fekszik Bártfához más fél mértföldnyire, határja ollyan mint Livónak, mellynek szomszédságában van.”[2]
A 19. században az Anhaltok birtoka. 1828-ban 112 házában 870 lakos élt. Lakói juhtenyésztéssel, fazsindely készítéssel, szénégetéssel, erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lukó, orosz falu, Sáros vmegyében, Lénártóhoz 1 órányira: 57 róm., 762 görög kath., 6 evang., 16 zsidó lak. Görög kath. paroch. templom. Papiros- és fürészmalom. Nagy erdő. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 654, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.
2001-ben 560 lakosából 523 szlovák és 19 ruszin volt.
2011-ben 586 lakosából 392 szlovák, 91 cigány és 38 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A hozzá tartozó Venéce görögkatolikus temploma 1708-ban épült, ikonosztáza 18. századi, de egyes képei 17. századiak.
További információk
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
|  | |
