Kislankás
Kislankás (Lukavica) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1351 | ||
Polgármester | Andrej Kotuľa | ||
Irányítószám | 086 21 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 374 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 47 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 358 m | ||
Terület | 8,04 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 15′ 48″, k. h. 21° 19′ 08″49.263333°N 21.318889°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 48″, k. h. 21° 19′ 08″49.263333°N 21.318889°E | |||
Kislankás weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kislankás témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Kislankás (1899-ig Lukavicza, szlovákul: Lukavica) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 5 km-re délkeletre, a Tapoly felső folyása mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LUKAVICZA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Bártfa Városa, lakosai katolikusok, fekszik Felső Volyához nem meszsze, Bánfihoz is közel, határja sovány, fája van, réttye nem nagy, határja többnyire sovány.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lukavicza, tót falu, Sáros vármegyében, Bártfához kelet-délre egy órányira: 31 római kath., 35 görög kath., 166 evang., 5 zsidó lakossal. F. u. a bártfai polgári kórház.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 314, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 379 lakosából 378 szlovák volt.
2011-ben 376 lakosából 367 szlovák.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2020. október 8.)