Sasó
Sasó (Šašová) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Bártfai | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1352 | ||
Polgármester | Jozef Vargovčik | ||
Irányítószám | 086 12 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | BJ | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 164 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 228 m | ||
Terület | 5,28 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 15′ 23″, k. h. 21° 27′ 00″49.256389°N 21.450000°EKoordináták: é. sz. 49° 15′ 23″, k. h. 21° 27′ 00″49.256389°N 21.450000°E | |||
Sasó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sasó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Sasó (1899-ig Sassova, szlovákul: Šašová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 16 km-re délkeletre, az Alacsony-Beszkidekben, a Tapoly felső folyása mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]1352-ben említik először. A falu régi fatemplomában Mária ikont helyeztek el, amely előtt a 18. században több csoda történt. VI. Pius pápa 1779. június 30-án hétéves teljes búcsút adott azoknak, akik meglátogatják a sasói templomot és imát mondanak a kegykép előtt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SASOVA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Goldenfinger Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Kurimához közel, mellynek filiája; határja hegyes, fája, legelője, réttye elég van.”[2]
A sasói kegyképet 1842-ben az újonnan épített templomba vitték át.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sássova, orosz falu, Sáros vgyében, Kurima fiókja, 15 r., 211 g. kath., 8 zsidó lak. F. u. többen. Ut. postája Bártfa.”[3]
A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 176, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 158 lakosából 138 szlovák és 15 cigány volt.
2011-ben 152 lakosából 117 szlovák és 22 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma 1842-ben épült, benne a Szűzanya csodatevő kegyképe látható. Közelében gyógyvizű forrás van, mellette 1888-ban épített kápolna áll. Búcsúját Nagyboldogasszony ünnepén tartják, amikor különösen sok zarándok keresi fel a kegyhelyet.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.