Szekcsőalja
| Szekcsőalja (Šiba) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Bártfai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1427 | ||
| Polgármester | Stanislav Balaž | ||
| Irányítószám | 086 22 | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | BJ | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 633 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 40 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 430 m | ||
| Terület | 13,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 21° 13′ 00″49.230556°N 21.216667°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 50″, k. h. 21° 13′ 00″49.230556°N 21.216667°E | |||
| Szekcsőalja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szekcsőalja témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szekcsőalja (1899-ig Siba, szlovákul: Šiba) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Bártfától 8 km-re délnyugatra, a Szekcső-patak közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 14. században a soltészjog alapján keletkezett, első írásos említése 1427-ből való. Ekkor az adóösszeírás szerint 25 adózója volt. A Perényiek és a Szapolyaiak birtoka volt. 1600-ban 28 ház állt a faluban. 1715-ben 16, 1720-ban 13 adózó portája volt. A faluban két malom is működött. 1787-ben 43 házában 323-an laktak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SIBA. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Klobusiczky Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Bártfához, és Hertnekhez nem meszsze, mellynek filiája; földgye sovány, erdeje, réttye, legelője van.”[2]
1828-ban 62 házában 476-an laktak. Lakói évszázadok óta erdőgazdálkodással, földműveléssel, fazsindely készítéssel és teknővájással foglalkoznak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Siba, tót falu, Sáros vgyében, Richvaldhoz 2 órányira, 402 kath., 47 zsidó lak. Vizimalom. Sok erdő. F. u. gr. Klobusiczky. Ut. p. Bártfa.”[3]
A 19. század második felében, 1847 és 1877 között üvegkohó, a 20. században szeszfőzde, fűrésztelep és vizimalom is működött a területén. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Bártfai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 565, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 565 lakosából 562 szlovák volt.
2011-ben 556 lakosából 540 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1986 és 1991 között épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Bártfai járás települései | ||
|---|---|---|
Bártfa (Bardejov) | ||
|  | |
