Ugrás a tartalomhoz

Poprádófalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Poprádófalu (Starina)
Poprádófalu zászlaja
Poprádófalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1352
PolgármesterŠtefan Solotruk
Irányítószám065 46
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség52 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség5 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság466 m
Terület9,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 19′ 32″, k. h. 20° 49′ 40″49.325556°N 20.827778°EKoordináták: é. sz. 49° 19′ 32″, k. h. 20° 49′ 40″49.325556°N 20.827778°E
Poprádófalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Poprádófalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Poprádófalu (1899-ig Sztarina, szlovákul: Starina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Ólublótól 19 km-re északkeletre, a lengyel határ és a Poprád mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

1352-ben „Stara” néven a palocsai uradalom részeként említik először, a 15. század végére azonban elnéptelenedett. A 16. században a soltészjog alapján ruszinokkal telepítették be. A Horvátok palocsai uradalmához tartozott. A kis falvak közé számított, 1600-ban mindössze 12 háza volt. A 17. században a Berzeviczy és a Semsey család birtokában állt. 1787-ben 34 háza volt 227 lakossal.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZTARINA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság, lakosai többfélék, fekszik Palocsához közel, mellynek filiája; határja sovány, legelője, fája elég van.”[2]

1828-ban 53 ház volt a faluban 394 lakossal. A 19. században a Salamon család tulajdonában állt, lakói főként földműveléssel, szövéssel foglalkoztak. A falunak kiterjedt kertjei voltak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sztarina, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett Galliczia’ szélén: 10 r., 403 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. F. u. b. Palocsay-Horváth. Ut. p. Bártfa.”[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

A második világháború alatt lakói közül sokan részt vettek a németek elleni partizánharcokban. A 2022-es önkormányzati választásokon egy volt a 6 faluból az országban, ahol senki sem indult a polgármesteri székért.[4] Ugyanez megismétlődött a 2023-as pótválasztásokon is.[5]

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 392, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 86 lakosából 75 szlovák és 11 ruszin volt.

2011-ben 47 lakosából 33 szlovák és 13 ruszin volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]