Lublókorompa

	Lublókorompa (Kremná)
	; Lublókorompa zászlaja
	; Lublókorompa zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1342
Polgármester	Zdenka Šlampiaková
Irányítószám	065 21
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	94 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	25 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	599 m
Terület	4,15 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 21′ 25″, k. h. 20° 41′ 50″49.356944°N 20.697222°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 25″, k. h. 20° 41′ 50″49.356944°N 20.697222°E
	Lublókorompa weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Lublókorompa témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Lublókorompáról szól. Hasonló címmel lásd még: Korompa (egyértelműsítő lap).

Lublókorompa (1899-ig Lubló-Krempach, szlovákul: Kremná, korábban Krempachy, németül: Krempach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 8 km-re északra fekszik.

Története

1342-ben említik először, az ólublói uradalom része volt. 1412 és 1772 között zálogként Lengyelországhoz tartozott. 1551-ben Zsigmond Ágost lengyel király vámszedési joggal ruházta fel és mentesítette az adófizetés alól. Vámállomása az egyik legfontosabb vám volt a Magyarországba menő kereskedelmi úton.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KREMBACH. vagy Krumpach. Német falu Szepes Vármegy. földes Ura Horváth Stantics Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Pilchonnak szomszédságában, és annak filiája, határjában legelője elég van, földgye ha trágyáztatik a’ rozsot is megtermi.”^[2]

1828-ban 63 házában 456 lakos élt. A 19. században kisebb vasolvasztója működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Krempach, Szepes vm. orosz falu, ut. p. Lublyóhoz éjszakra 1 órányira: 61 romai, 400 g. kath., kik sok juhot és marhát tartanak. Görög anyaszentegyház. F. u. Aranyossy.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott. 1918-ban lengyel katonaság szállta meg, de végül Trianonban a települést Csehszlovákiának ítélték.

Népessége

1910-ben 203, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 121 szlovák lakosa volt.

2011-ben 105 lakosából 104 szlovák.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1787-ben épült barokk-klasszicista stílusban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 29.)

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]