Hajtóka
| Hajtóka (Hajtovka) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Ólublói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1427 | ||
| Polgármester | Pavol Nosek | ||
| Irányítószám | 065 45 | ||
| Körzethívószám | 052 | ||
| Forgalmi rendszám | SL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 68 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 26 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 538 m | ||
| Terület | 3,05 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 17′ 45″, k. h. 20° 46′ 22″49.295833°N 20.772778°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 45″, k. h. 20° 46′ 22″49.295833°N 20.772778°E | |||
| Hajtóka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hajtóka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Hajtóka (szlovákul: Hajtovka, ukránul Hajtúvka) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Ólublótól 6 km-re keletre, a Poprád bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falu a 14-15. század fordulóján keletkezett. 1427-ben Sáros vármegye adóösszeírásában „Ayathuagasa” néven említik először, ekkor 6 adózó portája volt, a palocsai uradalomhoz tartozott. Lakossága a 16. században elmenekült vagy elpusztult, később helyükre ruszinokat telepítettek ide. Ekkor szerepel mai nevén először „Haythofka” alakban. A palocsai uradalomhoz tartozott. Kicsi falunak számított, 1787-ben 27 háza volt 196 lakossal.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „HAJDÚKA. Hajduska. Tót falu Sáros Várm. földes Ura B. Palocsay Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik Plavnitzának szomszédságában, mellynek filiája, határja ha jol trágyáztatik, meglehetős termékenységű, fája, és legelője van.”[2]
1828-ban 35 háza volt 271 lakossal. Lakói mezőgazdasággal, mészégetéssel és halászattal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hajtuvka, orosz falu, Sáros vmegyében, Szepes vmegye szélén, a Poprád mellett: 73 romai, 214 g. kath. lak., fűrész- és lisztmalmokkal; fenyves erdővel. F. u. b. Palocsay Horváth. Ut. p. Eperjes.”[3]
Az első világháborúban 28 hajtókai harcolt, közülük öten estek el. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.
Később is megőrizte mezőgazdasági jellegét, de lakói közül sokan Ólubló üzemeiben dolgoznak.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 207, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 90 lakosából 84 szlovák volt.
2011-ben 79 lakosából 57 szlovák és 13 ruszin.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szűz Mária Születése tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1872-ben épült, 1932-ben és 1963-ban megújították.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2021. április 13.)
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Az Ólublói járás települései | ||
|---|---|---|
Ólubló (Stará Ľubovňa) | ||
|  | |
