Kislomnic

	Kislomnic (Lomnička)
	; Kislomnic zászlaja
	; Kislomnic zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1294
Polgármester	Mária Oračková
Irányítószám	065 03
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	3239 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	280 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	615 m
Terület	9,56 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 14′ 58″, k. h. 20° 34′ 10″49.249444°N 20.569444°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 58″, k. h. 20° 34′ 10″49.249444°N 20.569444°E
	Kislomnic weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kislomnic témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai Lomnička nevű településről szól. Hasonló címmel lásd még: Lomnička (egyértelműsítő lap).

Kislomnic (szlovákul Lomnička, korábban Malá Lomnica, németül Kleinlomnitz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 15 km-re délnyugatra, Podolintól 3 km-re keletre, a Poprád jobb oldalán, a Lomnic-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

Neve a szláv lom (= irtás) főnévből ered, mely eredetileg pataknév volt.

Története

A falut a 13. században a Görgeyek alapították, lakói földművesek voltak. 1294-ben említik először „Lompnicha” néven. 1329-ben „Kuslomnicha” megnevezéssel találjuk. Temploma 1360-ban már állt. 1511-ben „Miskalomnic” néven említik. Anyakönyveit 1741-től vezetik. A 18. században vászonfehérítője volt. 1787-ben 114 házában 492 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis Lomnicz, Német falu Szepes Várm. földes Urai Görgei, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Iglóhoz fél mértföldnyire, határja hegyes, és kőves, és más tulajdonságai egyenlők Kolacskóhoz.”^[2]

A falu 1813-ban és 1887-ben leégett. 1828-ban 161 háza és 1160 lakosa volt. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Ólublói járásához tartozott.

1945-ben német lakosságát kitelepítették, helyükre főleg cigány családok települtek.

Népessége

1910-ben 701, még túlnyomórészt német lakosa volt.

2011-ben 2680 lakosából 1642 cigány és 531 szlovák.

Nevezetességei

Alexandriai Szent Katalinnak szentelt római katolikus plébániatemploma 1300 körül épült, a 19. században klasszicista stílusban építették át. Madonna-szobra 1430 körül készült, emellett több gótikus szobra is van, melyek közül egy feszület Lőcsei Pál mester alkotása.

Neves személyek

Itt született 1801-ben Forberger Dániel evangélikus gimnáziumi tanár.
Itt született 1833. február 15-én Melzer Jakab evangélikus lelkész, író, költő, történész, néprajzkutató.
1875 és 1882 között itt élt és alkotott Terézia Vansová szlovák írónő, aki a helyi evangélikus lelkész felesége volt. Emlékháza van a faluban.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[1]

[2]