Hosszúvágás

	Hosszúvágás (Legnava)
	; Hosszúvágás zászlaja
	; Hosszúvágás zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Első írásos említés	1427
Polgármester	Mikuláš Kundrát
Irányítószám	065 46
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	94 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	15 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	449 m
Terület	8,53 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 20′ 20″, k. h. 20° 51′ 00″49.338889°N 20.850000°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 20″, k. h. 20° 51′ 00″49.338889°N 20.850000°E
	Hosszúvágás weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hosszúvágás témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hosszúvágás (1899-ig Lagnó, szlovákul: Legnava, németül: Langenau) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 12 km-re kelet-északkeletre, a Poprád partján, közvetlenül a szlovák-lengyel határ mellett fekszik.

Története

A falu valószínűleg a 14. század második felében keletkezett, amikor Nagy Lajos király a területet egy Jakab nevű nemesnek adományozta. 1427-ben „Langnow” néven említik először. Egy 1440-ben kiállított oklevél szerint a község területén pásztorok éltek. A berzevicei uradalomhoz tartozott. A 16. század végén ruszinokat telepítettek ide. 1600-ban 16 adózó portát számláltak a településen. A 17. században a Semsey, a 18. században a Szirmay család birtoka volt. 1787-ben 41 házában 298-an laktak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LAGNO. Legenau, Legnano. Orosz falu Sáros Várm. lakosai többen ó hitűek, fekszik Palocsának szomszédságában, és annak filiája, határja meg lehetős.”^[2]

1828-ban 59 házában 445 lakos élt. Lakói földművesek, pásztorok, favágók voltak, később a mezőgazdaság mellett a környékbeli üzemekben és a háziiparban dolgoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Laghno, orosz falu, Sáros vmegyében, a Poprád mellett, Galliczia szélén; 445 görög kath. lak. s paroch. templommal. Eperjeshez 10 óra.”^[3]

A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

A második világháború idején lakói támogatták a partizánokat, ezért 1944. október 15-én német csapatok szállták meg és sok lakost elhurcoltak. 1945. január 24-én foglalták el a szovjet csapatok.

Népessége

1910-ben 437, túlnyomórészt ruszin anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 156 lakosából 120 szlovák és 29 ruszin volt.

2011-ben 125 lakosából 93 szlovák és 23 ruszin volt.

Nevezetességei

Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1883-ban épült neoklasszicista stílusban.
A falutól 1 km-re levő kápolnát 1760-ban Szirmay Tamás építtette.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]