Ugrás a tartalomhoz

Koróc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Koróc (Korejovce)
Koróc látképe
Koróc látképe
Koróc zászlaja
Koróc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1787
PolgármesterMarek Fek
Irányítószám090 04
Körzethívószám00421 (0) 54
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség76 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság324 m
Terület4,06 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 22′ 42″, k. h. 21° 38′ 35″49.378333°N 21.643056°EKoordináták: é. sz. 49° 22′ 42″, k. h. 21° 38′ 35″49.378333°N 21.643056°E
Koróc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Koróc témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
A Védelmező Istenanya temploma

Koróc (1899-ig Korejócz, szlovákul: Korejovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 13 km-re északkeletre, a Ladomér-patak felett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A települést 1573 és 1598 között alapították a makovicai uradalom területén. 1600-ban „Kerowche” alakban említik először. 1618-ban „Koreocz” néven szerepel. 1713-14-ben elnéptelenedett. 1787-ben 22 házában 133 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOREJÓCZ. Korejovce. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmai Uraság, lakosai katolikusok, és ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, legelője, fája van, vidéke soványas.[2]

1828-ban 25 háza volt 194 lakossal, akik mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Korejócz, Sáros v. orosz falu, a makoviczi uradalomban, Orlikhoz 1 óra: 194 g. kath. lak.[3]

A 20. század elején sok lakója kivándorolt. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

1944 októberében a harcok következtében a falu leégett. Lakói később Felsővízköz és Kassa üzemeiben, valamint csehországi gyárakban dolgoztak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 104, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 70 lakosából 51 szlovák és 19 ruszin volt.

2011-ben 64 lakosából 48 szlovák és 13 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

[szerkesztés]