Ugrás a tartalomhoz

Cseres

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Cseres
Cseres címere
Cseres címere
Cseres zászlaja
Cseres zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
PolgármesterMiloš Vaňušaník
Irányítószám090 11 (pošta Vyšný Orlík)
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség200 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség18 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság330 m
Terület12,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 21′ 48″, k. h. 21° 25′ 57″49.363300°N 21.432500°EKoordináták: é. sz. 49° 21′ 48″, k. h. 21° 25′ 57″49.363300°N 21.432500°E
Cseres weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Cseres témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Cseres (1899-ig Dubova, szlovákul: Dubová) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 12 km-re északnyugatra, az Ondava partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1355-ben „Dobawycha” alakban említik először. Neve a szláv dub (cser, tölgy) főnévből származik. 1357-ben „Dombouicha”, 1414-ben „Duboa”, 1416-ban „Duboua” alakban szerepel. A szorocsányi, majd a makovicai uradalomhoz tartozott. 1427-ben szabad lakói fel voltak mentve az adózás alól. A 18. század elején a háborúk és járványok következtében elnéptelenedett. 1787-ben 75 házában 499 lakos élt. A 18. század végén üveghuta működött a községben.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DUBOVA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Szirmay Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban, Lengyel Országnak szélén, határja nem igen termékeny, réttye kétszer kaszáltatik, legelője, és fája is elegendő, harmadik Osztálybéli.[2]

1828-ban 76 háza volt 575 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dubova, Sáros v. orosz falu, a makoviczi uradal. Zboróhoz keletre 2 órányira, a gallicziai országutban: 7 romai, 565 g. kath., 8 zsidó lak. Gör. anyaegyház. Savanyuviz.[3]

Az első világháború idején határában súlyos harcok folytak a cári orosz hadsereg és a monarchia csapatai között. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

A háború után is mezőgazdasági jellegű község maradt. 1944-ben határában partizáncsoportok működtek.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 527, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 243 lakosából 146 szlovák 69 ruszin és 20 ukrán volt.

2011-ben 229 lakosából 99 ruszin, 97 szlovák és 17 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Kéttornyú görögkatolikus temploma 1845-ben épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]