Ugrás a tartalomhoz

Végcsarnó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Végcsarnó (Krajné Čierno)
Végcsarnó látképe
Végcsarnó látképe
Végcsarnó zászlaja
Végcsarnó zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1618
PolgármesterJán Vaňko
Irányítószám090 03
Körzethívószám00421 (0) 54
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség79 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség12 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság318 m
Terület6,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 60″, k. h. 21° 39′ 49″49.349900°N 21.663500°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 60″, k. h. 21° 39′ 49″49.349900°N 21.663500°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Végcsarnó témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Nagy Szent Vaszil tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma

Végcsarnó (1899-ig Krajnó-Csarnó, szlovákul: Krajné Čierno) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 11 km-re északkeletre, a Ladomér-patak mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

Csánki Dezső szerint a mai település elődje lehet az 1427-ben „Fekethepathak” és „Kysfekethepathak” néven említett település: „Feketepatak. Fekethepathak és Kysfekethepathak. (1427: Dl. 32690.) Duo Fekethepatak. Fekethewpathak. (1415. 1416.) Makoviczához tartozott (idéz. ott); Zboró vidékén feküdt. A mai Csarnó lehet, Zborótól nem messze dk.[2]

A mai települést 1573 és 1598 között a vlach jog alapján alapították. 1618-ban „Krainiay Czarno” alakban említik először. A makovicai uradalomhoz tartozott. 1787-ben 14 háza és 83 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSARNO. Krajna Csarno. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Gróf Áspermont Uraság, fekszik az előbbenitöl nem meszsze, határja sovány, legelője meglehetős, fája elég; de földgye igen sovány lévén, negyedik Osztálybéli.[3]

1828-ban 20 házában 162 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással, idénymunkákkal foglalkoztak. A 19. században a Károlyi család birtoka volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csarnó, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Haiszlin fiókja; 2 r., 221 g. kath., 8 zsidó lak. Ut. p. Bártfa.[4]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

A háború után lakói mezőgazdaságból, erdei munkákból éltek. Sokan Felsővízköz, Sztropkó és Kassa üzemeiben dolgoztak. A második világháború harcai súlyos károkat okoztak a községnek.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 163, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 84 lakosából 48 szlovák és 34 ruszin volt.

2011-ben 82 lakosából 47 szlovák és 25 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Nagy Szent Vaszil tiszteletére szentelt görögkatolikus fatemploma a 18. században épült. Barokk ikonosztáza szintén 18. századi, de Gábriel arkangyal és Szent Miklós képei 17. századiak. Főoltárának Krisztus keresztről való levételét megjelenítő ikonja a 17. század végéről származik. A templom tetőszerkezete zsindellyel fedett.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  

További információk

[szerkesztés]