Alsóodor
| Alsóodor | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Felsővízközi | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Juraj Petný | ||
| Irányítószám | 090 11 (pošta Vyšný Orlík) | ||
| Körzethívószám | 054 | ||
| Forgalmi rendszám | SK | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 317 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 31 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 256 m | ||
| Terület | 9,29 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 20′ 09″, k. h. 21° 31′ 31″49.335833°N 21.525278°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 09″, k. h. 21° 31′ 31″49.335833°N 21.525278°E | |||
| Alsóodor weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsóodor témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Alsóodor (szlovákul: Nižný Orlík, ukránul: Nyizsnij Verlik) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 4 km-re északnyugatra, az Ondava bal partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A falut az 1330-as években a német jog alapján Orlik bíró alapította. 1357-ben „Orlyuagasa” néven említik először. A szorocsányi uradalomhoz, majd a 14. század végétől Makovica várához tartozott. 1414-ben „Orlyh”-ként említik. 1427-ben lakói fel voltak mentve az adózás alól. 1618-ban „Also Orlich” néven tűnik fel az írott forrásokban. Lakói főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak. Ásványvízforrását a 18. században említik. A faluban posta is működött. 1787-ben 48 háza és 307 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Orlich. Két orosz falu Sáros Várm. földes Ura G. Szirmay Uraság, fekszenek Duplinnak szomszédságában, mellynek filiáji lakosai külömbfélék, Alsó Orlichban posta is van, földgyeik közép termékenységűek, fájok, legelőjök van.”[2]
A 19. században a Berke családnak kiterjedt kertészete volt a településen. 1828-ban 63 házában 476 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Orlich, (Alsó és Felső), 2 orosz f., Sáros v., a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 35 r., 1102 g. kath., 14 zsidó lak. Felső-Orlichon gör. kath. plebania és postahivatal van.”[3]
Az első világháborúban határában súlyos harcok folytak az osztrák-magyar és a cári orosz csapatok között. 1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1943 és 1945 között élénk partizán tevékenység folyt a területén. A harcokban súlyos károkat szenvedett a község.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 369, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 260 lakosából 169 szlovák 71 ruszin és 18 ukrán volt.
2011-ben 286 lakosából 170 szlovák, 91 ruszin és 16 ukrán.
Nevezetességei
[szerkesztés]18. századi fa haranglába.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Felsővízközi járás települései | ||
|---|---|---|
| ||
|  | |
