Felsőhímes
Felsőhímes (Vyšná Pisaná) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Felsővízközi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1600 | ||
Polgármester | Vasil Pitlivka | ||
Irányítószám | 090 01 | ||
Körzethívószám | 054 | ||
Forgalmi rendszám | SK | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 65 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 8 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 364 m | ||
Terület | 9,50 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 24′ 07″, k. h. 21° 36′ 49″49.401944°N 21.613611°EKoordináták: é. sz. 49° 24′ 07″, k. h. 21° 36′ 49″49.401944°N 21.613611°E | |||
Felsőhímes weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőhímes témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőhímes (1899-ig Felső-Piszana, szlovákul: Vyšná Pisaná, ukránul: Visnya Piszana) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 12 km-re északra, a Kapisói-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A település 1573 és 1598 között keletkezett, 1600-ban „Felsö Pisana” néven említik először. A makovicai uradalom része volt. Lakói a 17. századtól erdei munkákkal, fazsindely készítéssel, állattartással foglalkoztak. 1787-ben 18 házában 133 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Piszana. Két Orosz falu Sáros Vármegyében, amannak földes Ura Gr. Szirmay; ennek pedig Gr. Áspermont Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszenek Zboróhoz másfél mértföldnyire; legelőjök, és mind a’ kétféle fán kivűl egyéb javaik nem igen lévén, negyedik osztálybéliek.”[2]
A 19. században kiterjedt erdei a Széchenyi család birtokában álltak. 1828-ban 22 háza és 190 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Pisana, (Alsó és Felső), 2 orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradal., Dublin fil. 5 romai, 511 gör. kath., 4 zsidó lak. Alsó-Pisanán gör. kath. plebánia van.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.
1944. október 6 és november 26 között területén súlyos harcok folytak, melyek következtében a falu is elpusztult. 1945 után újjáépítették.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 140, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.
2001-ben 80 lakosából 41 ruszin és 36 szlovák volt.
2011-ben 76 lakosából 45 ruszin és 30 szlovák.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.