Ugrás a tartalomhoz

Végrosztoka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Végrosztoka (Roztoky)
A község látképe.
A község látképe.
Végrosztoka zászlaja
Végrosztoka zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1435
PolgármesterMartin Jurkovič
Irányítószám090 11
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség436 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság366 m
Terület11,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″49.391667°N 21.491667°EKoordináták: é. sz. 49° 23′ 30″, k. h. 21° 29′ 30″49.391667°N 21.491667°E
Végrosztoka weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Végrosztoka témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Végrosztoka (szlovákul: Roztoky, ukránul Roztoki) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 15 km-re északnyugatra, a lengyel határ mellett fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a szláv roztoka (= szétfolyás) szóból származik.

Története

[szerkesztés]

1435-ben „Roztoka” néven említik először, Makovica várának uradalmához tartozott. Ez az első település valószínűleg a 16. században elpusztult. A mai települést 1573 és 1598 között alapították és ruszinokkal telepítették be. A 17. század elején már közepes nagyságú falu ortodox templommal, parókiával, a soltész házával és 11 jobbágytelekkel. Több nemes család birtoka volt. A 18. században lakói gabonatermesztéssel, állattartással foglalkoztak. 1787-ben 54 háza és 335 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROSZTOKA. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Gr. Áspermont Uraság, lakosai katolikusok, és többen ó hitüek, fekszik Zboróhoz 1 1/2 mértföldnyire; határjában legelője, és fája tűzre van, de termő földgye sovány.[2]

1828-ban már 70 háza volt 522 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rosztóka, orosz falu, Sáros vmegyében, a makoviczi uradalomban, Duplin fil., 9 romai, 543 görög kath., 8 zsidó lak. Ut. p. F. Orlich.[3]

A 20. század elején sok lakosa emigrált. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

1944-ben a front elől a németek evakuálták a községet. A falu 70 százaléka megsemmisült, 37 ház teljesen leégett, 57 pedig súlyos károkat szenvedett. 1945. január 19-én foglalták el az oroszok, a háború után lakói közül 214 személy vándorolt ki Ukrajnába. Lakói főként Kassa üzemeiben dolgoznak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 414, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 294 lakosából 206 szlovák és 69 ruszin volt.

2011-ben 345 lakosából 168 cigány, 88 szlovák és 65 ruszin.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Görögkatolikus temploma 1848-ban épült késő barokk stílusban.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.