Sápony
| Sápony | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Kerekrét |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Elhelyezkedése | |
 Sápony
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 49° 11′ 38″, k. h. 21° 30′ 59″49.193812°N 21.516394°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 38″, k. h. 21° 30′ 59″49.193812°N 21.516394°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sápony témájú médiaállományokat. | |
Sápony (szlovákul: Šapinec) Kerekrét község része, egykor önálló falu Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Felsővízköztől 20 km-re délre fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban éltek emberek.
A falu a 16. században ruszin pásztorok betelepítésével keletkezett. 1567-ben „Sapynecz” néven említik először, a makovicai uradalomhoz tartozott. Lakói állattartással, fuvarozással foglalkoztak. Görögkatolikus temploma 1734-ben épült, anyakönyveit 1752-től vezetik. 1787-ben 24 házában 168 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SAPINECZ. Orosz falu Sáros Várm. földes Ura Potornyai Uraság, lakosai ó hitüek, fekszik a’ Makovitzai Uradalomban; határja meglehetős, fája, legelője van.”[1]
1828-ban 23 háza volt 215 lakossal. A 19. század közepétől sok lakója kivándorolt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Sapinecz, orosz falu, Sáros vmegyében, Radoma fiókja: 3 r., 210 g. kath. lak. Gör. anyaszentegyház. F. u. Szirmay János. Ut. posta Bartfa, 2 óra.”[2]
1880-ban Rajner Vilmos volt a templom kegyura. 1910-ben 137, túlnyomórészt ruszin lakosa volt. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.
1965-ben csatolták Kerekréthez.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma 1734-ben épült, 1910-ben átépítették.
Híres emberek
[szerkesztés]- ifj. Vaskovics Antal (1869-1943)[3] Görögkatolikus pap, püspöki helynök. A trianoni békeszerződés után Eperjestől elszakadt 20 parókia püspöki helynöke a Miskolci Apostoli Exarchátus felállításáig.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Vaskovits – Magyar Katolikus Lexikon. lexikon.katolikus.hu. (Hozzáférés: 2024. május 14.)