Eperjesi görögkatolikus főegyházmegye
| Eperjesi görögkatolikus főegyházmegye Prešovská archieparchia (Archieparchia Presoviensis) | |
 | |
 | |
| Elhelyezkedés | |
| Ország | Szlovákia |
 é. sz. 48° 59′ 39″, k. h. 21° 14′ 34″48.994100°N 21.242900°E | |
| Statisztikai adatok | |
| Lakosság | |
| Teljes | 14 000 000 |
| Egyházmegyéhez tartozók | 117 000 |
| További jellemzők | |
| Egyház | szlovákiai görögkatolikus egyház |
| Alapítás ideje | 1818. szeptember 22. |
| Székhely | Eperjes |
| Székesegyház | Keresztelő Szent János-főszékesegyház |
| Védőszent | Keresztelő János |
| Vezetése | |
| Érsek | sede vacante |
| Metropolita | sede vacante |
| Apostoli kormányzó | Peter Rusnák |
| Nyugalmazott püspök | Ján Babjak |
| Honlap | |
| Eperjesi görögkatolikus főegyházmegye weboldala Eperjesi görögkatolikus főegyházmegye a Catholic Hierarchy-n | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Eperjesi görögkatolikus főegyházmegye témájú médiaállományokat. | |
Az eperjesi görögkatolikus főegyházmegye (szlovákul: Prešovská archieparchia, latinul: Archieparchia Presoviensis, 1920-ig Eparchia Eperjesiensis, 2008. január 30-áig eperjesi görögkatolikus egyházmegye) a görög rítusú katolikus egyház főegyházmegyéje Szlovákiában. A főegyházmegye élén jelenleg Peter Rusnák apostoli kormányzó áll Ján Babjak SJ (jezsuita) metropolita-érsek 2022 május 25-i nyugállományba vonulása óta. Főszékesegyháza az eperjesi Keresztelő Szent János-főszékesegyház, egykori minorita templom.
Történelem
[szerkesztés]1818. szeptember 22-én hozta létre VII. Piusz pápa az eperjesi székhelyű püspökséget a Relata semper című bullájával, bár I. Ferenc már 1816-ban Tarkovics Gergelyt kinevezte eperjesi püspöknek. A püspökség területét az 1771-ben létrehozott munkácsi görögkatolikus egyházmegyéből jelölték ki. A püspökség székhelye a minoriták egykori kolostora és temploma lett, melyet Tarkovics a keleti rítus szerint átalakíttatott.
Az egyházmegyei tevékenység töretlen volt egészen 1948-ig. A kommunista hatóságok erőteljes propagációval a híveket igyekeztek áttéríteni a görögkeleti vallásra. 1950. április 28-án a kommunista hatóságok ún. „szobor”-t hívtak össze Eperjesre, melyben kikényszerítették a görög (Rómával egyesült) egyház felszámolását, az összes vagyonát és híveit az ortodox egyház vette át. Ez az esemény, melyben ekkor az ortodoxia aktívan részt vett eredményezte a súlyos ellentétet a két egyház között, amely Szlovákiában mind a mai napig tart. A kommunista hatóságok ezen a napon uralmuk alá vették Eperjest, félve egy esetleges felkeléstől. A „szobor” határozata az egyesült egyház felszámolása volt, melyben a hívek „önként” visszatértek az ortodox egyházba. Gojdič püspököt, aki visszautasította a székesegyház átadását, a hatóságok letartóztatták. A 320 pap közül mindössze 30 hódolt be. Legtöbbjüket hosszú börtönre ítélték, sok ellenállót (elsősorban papokat) Csehországba telepítettek.
1968. június 13-án az egyház működését visszaállították. A szobor határozatait megszüntették. Az egyház vagyonát csak az ortodox egyházzal való megegyezés szerint kapta vissza, így a templomok többnyire közös használatban voltak. 1968. július 5-én visszakapták az eperjesi székesegyházat, a szeminárium és a püspöki palota azonban az ortodoxoké maradt.
1989-ben az egyház teljes rehabilitálást kapott, azonban az ortodox híveket, az ortodox egyház 1950-es fellépése miatt kiűzték a templomokból. A rendszerváltozás után hosszú ideig tartott az újjáéledés, míg sikerült visszaszerezni a görögkatolikus egyház egykori épületeit és templomait. 1993-ban Csehszlovákia felbomlásával szükségessé vált azon görögkatolikus hívek helyzetének megoldása, akiket még a szocializmus évei alatt Csehországba telepítettek és ott maradtak. 1993-ban Ján Hirka eperjesi püspök vikariátust szervezett Prágában, majd 1996. március 13-án II. János Pál pápa a csehországi vikariátust (helynökséget) kivette az eperjesi egyházmegye joghatósága alól, az Apostoli Szentszék alá helyezte, mint önálló apostoli exarchátust Csehországi görögkatolikus exarchátus néven. 1997. február 21-én pedig Szlovákiában is új exarchátust hoztak létre Kassai görögkatolikus exarchátus névvel. 2008. január 30-án XVI. Benedek pápa érsekséggé emelte az addigi eperjesi püspökséget, és így megszületett a szlovák görögkatolikus egyháztartomány. Az egyháztartományba beletartozik az Eperjesi főegyházmegye, valamint szuffragán egyházmegyéi, a Pozsonyi és a Kassai görögkatolikus egyházmegyék.
Szervezet
[szerkesztés]Az egyházmegyében szolgálatot teljesítő püspökök
[szerkesztés]
Szomszédos egyházmegyék
[szerkesztés]- Pozsonyi görögkatolikus egyházmegye (délnyugat)
- Przemyśl-Varsói főegyházmegye (észak)
- Munkácsi görögkatolikus egyházmegye (kelet)
- Kassai görögkatolikus egyházmegye (dél)
További információk
[szerkesztés]- Az eperjesi görögkatolikus főegyházmegye honlapja (szlovákul)
- www.gcatholic.org (angolul)
