Gergelylaka
| Gergelylaka (Gregorovce) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Eperjesi | ||
| Járás | Eperjesi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1248 | ||
| Polgármester | Slavomír Verčimák | ||
| Irányítószám | 082 66 | ||
| Körzethívószám | 051 | ||
| Forgalmi rendszám | PO | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 898 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 82 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 319 m | ||
| Terület | 9,84 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 04′ 07″, k. h. 21° 12′ 21″49.068611°N 21.205833°EKoordináták: é. sz. 49° 04′ 07″, k. h. 21° 12′ 21″49.068611°N 21.205833°E | |||
| Gergelylaka weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gergelylaka témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Gergelylaka (szlovákul: Gregorovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 10 km-re északnyugatra, a Tarca bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A település területén már az újkőkorszakban éltek emberek. A vonaldíszes kerámia, a bükki és a lengyeli kultúra népeinek leletei kerültek itt elő. Később a hallstatt korban is lakott volt, a római korban pedig barbár település állt a helyén.
A mai falu a 13. században keletkezett, 1248-ban „Gregorfalva” néven említik először. Egykori birtokosáról kapta a nevét, aki a monda szerint II. Endre számára megszöktette Tarkő urának Szabina nevű lányát és ezért kapta birtokát. A sárosi vár uradalmához tartozott, majd 1278-ban nemesi birtok. 1278-ban „Geredurfelde”, 1340-ben „Gergellaca” néven bukkan fel. 1427-ben az adóösszeírásban 8 portát számláltak a faluban. 1739-ben egy tűzvészben a falu leégett. 1787-ben 70 házában 454 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GERGELYLAKA. Tót falu Sáros Vármegyében, lakosai leg inkább ó hitüek, fekszik az ország úttyában, Nagy Sároshoz közel, ’s ennek filiája, Eperjestől mint egy mértföldnyire, határja jó, réttye kétszer kaszáltatik, legelője elég, fája alkalmatos, Eperjesen piatzozása közel, első Osztálybéli.”[2]
1828-ban 70 háza és 534 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gergelaka, tót falu, Sáros vmegyében, Nagy-Sáros fil.: 403 kath., 87 ev., 2 ref., 17 zsidó lak. F. u. Kapy, Schuller, s m.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 480, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 766 lakosából 757 szlovák volt.
2011-ben 806 lakosából 787 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma 1775-ben épült klasszicista stílusban, részben a korábbi, 15. századi templom átépítésével.
- Nemesi kúriája a 19. század első felében épült.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Marián Čurný - Juraj Timura - Marián Uličný - Mário Comisso 2020: Archeológia Gregoroviec. In: Čriepky - Zborník Martine Kušnírovej in memoriam
További információk
[szerkesztés]Az Eperjesi járás települései | ||
|---|---|---|
Eperjes (Prešov) | ||
Ábrány (Abranovce) · Ádámfölde (Mošurov) · Andrásvágás (Ondrašovce) · Aranybánya (Zlatá Baňa) · Ásgút (Podhorany) · Bajor (Bajerov) · Berki (Rokycany) · Bertót (Bertotovce) · Berzenke (Bzenov) · Boroszló (Brestov) · Cselfalva (Čelovce) · Delnekakasfalva (Kokošovce) · Deméte (Demjata) · Eperjesenyicke (Haniska) · Erdőcske (Lesíček) · Felsősebes (Vyšná Šebastová) · Finta (Fintice) · Frics (Fričovce) · Fulyán (Fulianka) · Gellért (Geraltov) · Gergelylaka (Gregorovce) · Harapkó (Hrabkov) · Harság (Záborské) · Hedri (Hendrichovce) · Hüvész (Lúčina) · Istvánvágás (Štefanovce) · Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) · Janó (Janov) · Jánoska (Janovík) · Kacsány (Kvačany) · Kajáta (Kojatice) · Kapi (Kapušany) · Kapinémetfalu (Nemcovce) · Kapivágása (Šarišská Poruba) · Kelembér (Klenov) · Kellemes (Ľubotice) · Kende (Kendice) · Kiskökény (Trnkov) · Kiskörösfő (Okružná) · Kissáros (Malý Šariš) · Kisszilva (Malý Slivník) · Kisvitéz (Ovčie) · Komlóskeresztes (Chmeľov) · Láda (Lada) · Lászka (Lažany) · Lemes (Lemešany) · Licsérd (Ličartovce) · Lipnikpuszta (Lipníky) · Lubóc (Ľubovec) · Megye (Medzany) · Mérk (Mirkovce) · Miklósvágása (Miklušovce) · Monyhád (Chmiňany) · Nádfő (Šarišská Trstená) · Nagysáros (Veľký Šariš) · Nagyszilva (Veľký Slivník) · Nagyvitéz (Víťaz) · Porócs (Proč) · Pósfalva (Pušovce) · Radácsszentimre (Radatice) · Sárosberettő (Bretejovce) · Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) · Sárosbuják (Brežany) · Sárosizsép (Žipov) · Sebesváralja (Podhradík) · Senyék (Seniakovce) · Singlér (Šindliar) · Siroka (Široké) · Somos (Drienov) · Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) · Sósgyülvész (Dulova Ves) · Sósújfalu (Ruská Nová Ves) · Szárazvölgy (Suchá Dolina) · Szedikert (Záhradné) · Szedlice (Sedlice) · Szentkereszt (Krížovany) · Szinye (Svinia) · Szinyelipóc (Lipovce) · Szinyeújfalu (Chminianska Nová Ves) · Sztankahermány (Hermanovce) · Tapolykomlós (Chmeľovec) · Tarcaszentpéter (Petrovany) · Terjékfalva (Teriakovce) · Ternye (Terňa) · Töltszék (Tulčík) · Turina (Tuhrina) · Vargony (Varhaňovce) · Vörösvágás (Červenica) · Zsebefalva (Župčany) · Zsegnye (Žehňa) |  | |
