Ugrás a tartalomhoz

Szentkereszt (Eperjesi járás)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Szentkereszt (egyértelműsítő lap).
Szentkereszt (Krížovany)
Szentkereszt
Szentkereszt
Szentkereszt zászlaja
Szentkereszt zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásEperjesi
Első írásos említés1318
PolgármesterCyril Harničár
Irányítószám082 33
Körzethívószám051
Forgalmi rendszámPO
Népesség
Teljes népesség351 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség39 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság403 m
Terület9,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 58′ 60″, k. h. 21° 03′ 00″48.983333°N 21.050000°EKoordináták: é. sz. 48° 58′ 60″, k. h. 21° 03′ 00″48.983333°N 21.050000°E
Szentkereszt weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentkereszt témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szentkereszt (szlovákul: Krížovany, korábban Svätý Kríž, németül: Kreuzdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Eperjestől 16 km-re nyugatra, a Križovanka-patak völgyében található.

Története

[szerkesztés]

A 13. század végén soltész útján történt betelepítéssel alapították. 1318-ban a trsztenai Lacka fia Domonkos birtokát Perényi Orbán szerezte meg. 1318-ban „Scenthkerezth” alakban említik először, majd 1330-ban „Santa Crux” néven írják. Ugyanekkor említik először plébániáját, 1340-ben pedig ferences kolostorát. 1427-ben 32 portája adózott. A 15. század második felében már két falura: Kis- és Nagyszentkeresztre vált szét. A 15. században mezőváros lett, később piactartási jogot is kapott. 1468-ban „Senthkeresth”, „Kyssenthkeresth”, 1485-ben „Kyszentkerezt”, „Naghzenthkerezt” néven szerepel a korabeli forrásokban. A Berthóty, Hedry, Frich családok tulajdonában állt. 1787-ben 58 házában 395 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZENT KERESZT. Sáros Várm. földes Urai Hedry, és Berthold Urak, lakosai katolikusok, fekszik Bertoldhoz 1 mértföldnyire; határja meglehetős.”[2]

A 19. században a Ghyllányi család birtokában állt. 1828-ban 49 háza és 361 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szent-Kereszt, Swati Kriz, tót falu, Sáros vmegyében, Eperjeshez nyugotra 2 mfd., 269 kath., 83 evang., 14 zsidó lakossal. Katholikus paroch. templom. F. u. a Berthóty, és Hedry nemz.”[3]

1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 294, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

Szentkereszt új temploma

2001-ben 362 lakosából 361 szlovák volt.

2011-ben 367 lakosából 347 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Szent Kereszt tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1330 körül épült. A 17. században bővítették, 1775-ben barokk stílusban építették át. Belseje részben gótikus, főoltára 1510 körül készült késő gótikus stílusban.
  • A falu új temploma 2006-ban épült.
  • A templom előtt álló harangtorony a 14. század közepén épült, a 15. század végén és a 17. században átépítették.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szentkereszt_(Eperjesi_járás)&oldid=26157435”