Somosújfalu
Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) | |||
Somosújfalu | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Eperjesi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1335 | ||
Polgármester | Ján Brozman | ||
Irányítószám | 082 01 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | PO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 805 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 116 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 225 m | ||
Terület | 6,48 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 54′ 00″, k. h. 21° 14′ 30″48.900000°N 21.241667°EKoordináták: é. sz. 48° 54′ 00″, k. h. 21° 14′ 30″48.900000°N 21.241667°E | |||
Somosújfalu weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Somosújfalu témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Somosújfalu (szlovákul: Drienovská Nová Ves) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Eperjestől 11 km-re délre, a Tarca jobb oldalán található.
Története
[szerkesztés]1335-ben „Wyfolua” néven említik először, ekkor a somosi uradalom része. 1427-ben 11 portája adózott. 1449-ig a Somosi, majd a Bocskay és Horváth családé. 1619-től a Máriássyaké, majd 1695-tól Andrássy báróé, míg 1753-tól a Dessewffy család tulajdonában találjuk. A 18. században mészégetője és fürdője is volt a falunak. 1787-ben 37 házában 255 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÚJFALU. Somos Újfalu. Sáros Várm. fekszik Kendéhez nem meszsze, mellynek filiája; határja hegyes, és vőlgyes.”[2]
1795-től egészen a 20. századig az Andrássy család a birtokosa. A 19. században téglagyára és kőbányája is üzemelt. 1828-ban 40 háza volt 316 lakossal.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Somos), Drinovszka-Novawesz, Sáros vmegyében, tót falu, 173 romai, 25 g. kath., 78 evang., 7 zsidó lak. Savanyuviz; jó rét; erdő. F. u. gróf Andrásy. Ut. post. Böki.”[3]
Iskoláját 1904-ben az Andrássy család építtette. 1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 315, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 659 lakosából 611 szlovák és 41 cigány volt.
2011-ben 750 lakosából 676 szlovák és 30 cigány.
Nevezetességei
[szerkesztés]Modern, a Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma van.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.