Sárosbogdány
Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) | |||
A község látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Eperjesi | ||
Járás | Eperjesi | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1220 | ||
Polgármester | Peter Merkovský | ||
Irányítószám | 082 05 | ||
Körzethívószám | 051 | ||
Forgalmi rendszám | PO | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 949 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 73 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 217 m | ||
Terület | 9,36 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 50′ 53″, k. h. 21° 19′ 02″48.848056°N 21.317222°EKoordináták: é. sz. 48° 50′ 53″, k. h. 21° 19′ 02″48.848056°N 21.317222°E | |||
Sárosbogdány weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosbogdány témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Sárosbogdány (szlovákul: Šarišské Bohdanovce) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 15 km-re északra, a Tarca bal oldalán fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1220-ban a váradi regestrumban, egy birtokvita kapcsán említik először. 1351-ben „Bogdan” alakban említik. Már 1375-ben említenek malmot a faluban. Az Aba nemzetség birtoka volt, akik 1427-ben 37 portát bírtak a faluban. Lapispataki, majd a 16. századtól zsehnyei nemesek tulajdonában áll. A 16. század második felében a Serédi és Báthory családok a fő birtokosai. 1567-ben 9, 1588-ban 7 és fél portája adózott. 1600-ban 33 lakott háza volt. A 17. századtól a 20. századig a Kecer és más családoké. 1787-ben 65 háza és 603 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BOGDÁNY. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Újházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez mintegy két mértföldnyire Boroszlónak szomszédságában, mellynek filiája, ámbár tsekély fájok van; de legelőjök elég jó termékenységű, réttyei hasznosok, és kétszer kaszáltatnak, piatzozása is közel a’ hol kereskedhetnek, az első Osztályba számláltatott.”[2]
1828-ban 75 házában 561 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, szövéssel, kosárfonással és fuvarozással foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „BOGDÁNY. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Újházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez mintegy két mértföldnyire Boroszlónak szomszédságában, mellynek filiája, ámbár tsekély fájok van; de legelőjök elég jó termékenységű, réttyei hasznosok, és kétszer kaszáltatnak, piatzozása is közel a’ hol kereskedhetnek, az első Osztályba számláltatott.”[3]
1920 előtt Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 653, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 633 lakosából 627 szlovák volt.
2011-ben 688 lakosából 633 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.