Gellért (település)

	Gellért (Geraltov)
	Görögkatolikus templom
; Gellért címere	; Gellért zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Eperjesi
Rang	község
Első írásos említés	1339
Polgármester	Danka Dobranská
Irányítószám	082 67
Körzethívószám	051
Forgalmi rendszám	PO
	Népesség
Teljes népesség	122 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	12 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	518 m
Terület	10,66 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 08′ 17″, k. h. 21° 15′ 32″49.138056°N 21.258889°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 17″, k. h. 21° 15′ 32″49.138056°N 21.258889°E
	Gellért weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Gellért (egyértelműsítő lap).

Gellért (1899-ig Gerált, szlovákul: Geraltov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában. Csergőzávod és Zsetek tartozik hozzá.

Fekvése

Eperjestől 17 km-re északra fekszik.

Története

A települést a 13. század második felében a német jog alapján alapították, 1339-ben „Geralthfolua” alakban említik először. Nevét a valószínűség szerint alapítójáról kapta. 1383-ban „Geralth” néven tűnik fel. 1427-ben a raszlavicai uradalom része volt, akkor 9 porta után adózott. 1787-ben 19 házában 195 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „GERALT. Tót falu Sáros Vármegyében, földes Ura Bornemisza Uraság, lakosai ó hitűek, fekszik a’ Zombori járásban, határja közép termékenységű, fája elég, legelője, réttye jó, második Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 32 háza volt 250 lakossal, akik állattartásból és erdei munkákból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Gerláth, vagy Gerald, orosz falu, Sáros vmegyében, Ternyéhez egy órányira: 28 romai, 243 görög kath., 6 zsidó lak. Görög anyaszentegyház. Termékeny határ. F. u. Bornemisza.”^[3]

1920 előtt Sáros vármegye Kisszebeni járásához tartozott.

Földműves szövetkezetét 1957-ben alapították. Lakói a mezőgazdaságban és Eperjes üzemeiben dolgoztak.

Népessége

1910-ben 159, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 149 lakosából 146 szlovák volt.

2011-ben 132 lakosából 124 szlovák.

Itt születtek, itt éltek

Stima Ilona, Tartally Józsefné (Oros, 1890. október 28. – Nyíregyháza, 1980. augusztus 12.) író, költő, 1909-től egy darabig itt élt a településen.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1792-ben épült.

Lásd még

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért (település) témájú médiaállományokat.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Eperjesi járás m v sz Az Eperjesi járás települései
Eperjes (Prešov)
Ábrány (Abranovce) Ádámfölde (Mošurov) Andrásvágás (Ondrašovce) Aranybánya (Zlatá Baňa) Ásgút (Podhorany) Bajor (Bajerov) Berki (Rokycany) Bertót (Bertotovce) Berzenke (Bzenov) Boroszló (Brestov) Cselfalva (Čelovce) Delnekakasfalva (Kokošovce) Deméte (Demjata) Eperjesenyicke (Haniska) Erdőcske (Lesíček) Felsősebes (Vyšná Šebastová) Finta (Fintice) Frics (Fričovce) Fulyán (Fulianka) Gellért (Geraltov) Gergelylaka (Gregorovce) Harapkó (Hrabkov) Harság (Záborské) Hedri (Hendrichovce) Hüvész (Lúčina) Istvánvágás (Štefanovce) Jakabvágása (Chminianske Jakubovany) Janó (Janov) Jánoska (Janovík) Kacsány (Kvačany) Kajáta (Kojatice) Kapi (Kapušany) Kapinémetfalu (Nemcovce) Kapivágása (Šarišská Poruba) Kelembér (Klenov) Kellemes (Ľubotice) Kende (Kendice) Kiskökény (Trnkov) Kiskörösfő (Okružná) Kissáros (Malý Šariš) Kisszilva (Malý Slivník) Kisvitéz (Ovčie) Komlóskeresztes (Chmeľov) Láda (Lada) Lászka (Lažany) Lemes (Lemešany) Licsérd (Ličartovce) Lipnikpuszta (Lipníky) Lubóc (Ľubovec) Megye (Medzany) Mérk (Mirkovce) Miklósvágása (Miklušovce) Monyhád (Chmiňany) Nádfő (Šarišská Trstená) Nagysáros (Veľký Šariš) Nagyszilva (Veľký Slivník) Nagyvitéz (Víťaz) Porócs (Proč) Pósfalva (Pušovce) Radácsszentimre (Radatice) Sárosberettő (Bretejovce) Sárosbogdány (Šarišské Bohdanovce) Sárosbuják (Brežany) Sárosizsép (Žipov) Sebesváralja (Podhradík) Senyék (Seniakovce) Singlér (Šindliar) Siroka (Široké) Somos (Drienov) Somosújfalu (Drienovská Nová Ves) Sósgyülvész (Dulova Ves) Sósújfalu (Ruská Nová Ves) Szárazvölgy (Suchá Dolina) Szedikert (Záhradné) Szedlice (Sedlice) Szentkereszt (Krížovany) Szinye (Svinia) Szinyelipóc (Lipovce) Szinyeújfalu (Chminianska Nová Ves) Sztankahermány (Hermanovce) Tapolykomlós (Chmeľovec) Tarcaszentpéter (Petrovany) Terjékfalva (Teriakovce) Ternye (Terňa) Töltszék (Tulčík) Turina (Tuhrina) Vargony (Varhaňovce) Vörösvágás (Červenica) Zsebefalva (Župčany) Zsegnye (Žehňa)