Kisladna

	Kisladna (Malá Lodina)
	; Kisladna zászlaja
	; Kisladna zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1372
Polgármester	Adriána Fečková
Irányítószám	044 32
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	228 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	5 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	262 m
Terület	38,34 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 52′ 38″, k. h. 21° 08′ 02″48.877100°N 21.133800°EKoordináták: é. sz. 48° 52′ 38″, k. h. 21° 08′ 02″48.877100°N 21.133800°E
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kisladna témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk Kisladnáról szól. Hasonló címmel lásd még: Nagyladna.

Kisladna (szlovákul: Malá Lodina) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 23 km-re északnyugatra, a Hernád partján fekszik.

Története

1378-ban „Felsoladna” néven Zsigmond király oklevelében említik először. A 15. század elején Ladna három külön faluként (Felső- Közép- és Alsóladna) szerepel. 1427-ben tíz portát számláltak a faluban. 1440-ben I. Ulászló király Perényi Péternek és Jánosnak adományozta. 1491-ben már csak Kis- és Nagyladnaként említik.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis, és Nagy Ladna. Két falu Sáros Várm. földes Urai mind a’ kettőnek Kassa Városa, lakosaik katolikusok, és másfélék, fekszenek Kassához egy mértföldnyire, földgyeik nagyobb részént jók, réttyeik kétszer kaszáltatnak, legelőjök, fájok elegendő van.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kis-Ladna, tót falu, Sáros vmegyében, N. Ladnához 3/4 órányira, a Hernád mellett: 302 kath. lak. Hegyes, erdős határ. F. u. Kassa városa, hozzá 1 óra távolságra.”^[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 270, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 206 lakosából 199 szlovák volt.

2011-ben 184 lakosából 175 szlovák.

Nevezetességei

Szent István király tiszteletére szentelt római katolikus temploma.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár. www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2019. december 2.)

[1]

[2]

[3]